Élményfestés, mint randevú

A magyar randevú szó a francia rendez-vous kifejezésből származik. Ez franciául azt jelenti, találkozás valakivel. Míg a franciák bármilyen találkára ezt a szót használják, addig mi csak a romantikus találkozókat nevezzük így. A legtöbb ember arról ábrándozik, hogy a randevúkon szövődött szerelemből házasság szülessen, de a szerelmi házasság “luxusa” viszonylag újkeletű dolog.

 

Egy kis randevú történelem

A házasságkötések elsődleges célja több száz éven keresztül a társadalmi rang fenntartása és a családi vagyon megőrzése, gyarapítása volt. Azonban a 19-20. századfordulóra mindez megváltozott, a párkeresést érzelmek is irányíthatták, melyeknek addig nem jutott szerep.  A szerelem, mint a házasságkötés oka egyre elfogadottabbá vált, a felsőbb osztályok körébe is beszivárgott.

A 19. század második felére a polgárság új párválasztási szokása az udvarlás lett, háttérbe szorítva az elrendezett házasságokat. Az udvarlás  időigényes volt, a polgári családok azonban nemcsak időt, de pénzt is szántak a hajadon leányok neveltetésére és öltözetére. Mindez azért volt fontos, hogy a zártkörű bálokon a lányok  műveltségükkel, kinézetükkel felkelthessék az érdeklődését  a potenciális kérőknek. Az felcsigázott udvarló ezt követően szülői jóváhagyás mellett többszöri látogatást tehetett a hölgy otthonában. Tehát az ismerkedés alatt a fiatal férfi és nő önszántukból lehettek egymás társaságában. A beszélgetések lehetőséget teremtettek arra, hogy felmérjék, mennyire lenne alkalmas a másik fél házastársnak. Megvan-e a közös nevező, már ami az értelmet, érzelmeket és érdeklődési kört illeti. Minderre azonban csak a háziak  fürkésző tekintete mellett kerülhetett sor, általában az édesanya és a testvérek bábáskodtak a bimbózó szerelemnél. Tehát az érdeklődő ifjú és a hajadon soha nem maradhatott kettesben egy térben. Legtöbbször a hölgyek kesztyűt viseltek a látogatások során, a kötelező távolság teljes fenntartása érdekében.

A kötött formája és szabályrendszerei ellenére az udvarlás már magában hordozta a kölcsönös vonzalom kialakulásának esélyét. Azon férfiak, akik nem voltak a szavak emberei, fráziskiadványokon keresztül tanulhatták a bókolás művészetét. A barátságból szerelem születhetett, majd eljegyzés és házasság. Az ifjúnak az eljegyzést megelőzően volt egy nagyobb beszélgetése a potenciális apóssal, mely ha kedvezően zárult, jöhetett az eljegyzési ünnepség, majd a menyegző.

 

A társkeresők hajnala

A legelső társkeresőnek mondható “hirdetések” azok a fába vésett nőalak ábrázolások voltak, melyeket a pásztorok készítettek. A faluközösségből munkájuk okán kizárt pásztorok ily módon jelezték igényüket a nőtársaságra. A nyomtatott formában megjelenő első társkereső hirdetés 1695-ben jelent meg, melyben férfiak kerestek számukra megfelelő partnert. Az első nő, aki hirdetés útján próbát ismerkedni, Helen Morrison volt, de ő ezzel komoly bajba keveredett. A hajadon 1727-ben nagy nehezen rávette a Manchester Weekly Journal szerkesztőjét, hogy jelentesse meg felhívását, miszerint egy olyan kedves férfival óhajt megismerkedni, akivel aztán leélheti az életét. A hirdetésre csupán egy válasz érkezett, mégpedig a polgármestertől, aki Helent szanatóriumba záratta “deviáns” viselkedése miatt. Ugyanis egyáltalán nem volt társadalmilag  elfogadott az érzelmek és vágyak nyilvános kifejezése.

Az általános tankötelezettség bevezetésének hála, az írástudatlanok száma lecsökkent a 19. században. Az újdonsült olvasóközönség, a munkásosztály számára megjelentek az első bulvár jellegű újságok. Ezen kiadványok hasábjain felbukkantak a társkereső hirdetések, melyek lassan a lakosság minden rétege számára elfogadottak lettek. A 20. század első felére különösen nagy hasznára váltak a vidéki, földműves társadalomnak, hiszen a városi irányú migráció miatt a falvak kezdtek kiürülni. A megözvegyült férfiaknak és nőknek új perspektívát nyitott az ez irányú ismerkedés. Az országos postahálózat kiépítésével pedig sokan levelezőpartnert kerestek hirdetéseikben, melyek szintén burkolt társkereső felhívások voltak.

 

Randizz nálunk!

Manapság már nincsenek kőbe vésett szabályai az ismerkedésnek. A koedukált oktatás, a nők munkába állása, az internet megjelenése mind kiszélesítették az ismerkedni vágyók lehetőségeit. Mostanra a távolság sem legyőzhetetlen akadály, hiszen a tömegközlekedés, a repülőgépen utazás és a saját autó birtoklása  nem csak a jómódúak kiváltsága.

Ha megvan a társ a randizáshoz, már csak a megfelelő programot kell kiválasztani. A közös élmények gyűjtése nem csak a szerelem kezdeti szakaszában fontos, hanem a hosszútávú kapcsolatokban is. Akárcsak a barátságokat, a párkapcsolatot is ápolni kell, időt és energiát érdemes érdemes rászánni. Akár az ismerkedés szakaszában vagytok, akár már évek óta kitartotok egymás mellett, az élményfestés jó választásnak bizonyul, ha programot kerestek. Ha az otthon töltött időt szeretnétek különlegesebbé tenni, akkor válasszatok otthoni páros festő szettjeink közül nektek tetszőt. Amennyiben viszont pont arra van szükség, hogy kimozduljatok a 4 fal közül, gyertek el hozzánk és alkossatok együtt. A romantikus andalgás kedvelői elkészíthetik a  tónál sétáló párt, Párizsi sétát, vagy ketten az erdőben című festményt.  A természet közelségét szeretők együtt festhetnek egy varázslatos erdőt, mely az egymás bűvöletében fantáziacímet viseli.

Blog

Élményfestés – Kolibri

A kolibri Földünk egyik legkülönlegesebb élőlénye, egészen biztosan nincsen hozzá fogható. A szíve ezerkétszázat dobban egy perc alatt, egyetlen másodpercben nyolcvanat csap a szárnyával, és ha a szárnyait lefogod, hogy ne repülhessen, akkor tíz másodpercen belül meghal… Ismerjük meg jobban ezt a páratlan madárkát, akit nálunk is lefesthetsz, ha kedved támadna rá.   Változatos helyeken élnek A kolibrik természetes körülmények között az amerikai kontinensen, és a hozzá közeli szigeteken fordulnak elő, tehát Alaszkától egészen Tűzföldig találkozhatunk velük. A több mint 330 kolibrifajnak rendkívül változatos az élőhelye: a mérsékelt övi lombhullató erdők, a sivatagok, az esőerdők, az Andok 5000 méteres hegyei mind otthont nyújtanak e madaraknak. Azonban a kolibri fajok nagy része Közép- és Dél-Amerikában fordul elő az óriási biodiverzitású esőerdőkben.   A kolibri vidám örökmozgó Ez a madárka apró termetű, a legkisebb közülük mindössze 6 cm, a legnagyobb teste a fecske méretéhez hasonlítható. Változatos tollszínekkel bírnak, mely fémesen csillog. Csőrük hosszú csőszerű, de előfordul görbült forma is, melyből megnyúlt, hosszú nyelvével veszi magához a virágok nektárját. Miközben szárnyaival egy helyben lebeg és szürcsöli a nektárt, a virágok beporzásában is aktív szereplővé válik. Némely kolibrifaj rovarokkal táplálkozik, de a többségre nem ez a jellemző. Repülő életmódot folytat, ez azt jelenti, hogy

Olvass tovább »

Élményfestés – Fesd magad boldoggá!

2012. június 28-án az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) közgyűlésén úgy határozott, hogy március 20-án tartják a boldogság világnapját. Szerintük ugyanis a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja, amely megérdemel egy saját világnapot is.   Buthán, a boldogságmérés bölcsője A boldogság nemzetközi napjának ötlete a kis himalájai buddhista királyságból, Bhutánból származik. Az ázsiai ország elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság (GNH) fogalmát lakosai jólétének mérésére. Úgy gondolták, ez többet elárul egy országról, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP. A „bruttó nemzeti boldogság” egy kilenc pontból álló index segítségével becsülhető meg, azt veszi górcső alá, hogy hogyan érzik magukat az emberek gazdasági, társadalmi és érzelmi szempontból. A boldogság világnapjának fő üzenete az, hogy nem csak a növekedési számok és a gazdasági értékek a legfontosabb mutatók, ugyanis az emberek elégedettségét más feltételek is befolyásolják.   A boldogság tudományosan mérhető Az ENSZ nemcsak kijelölte a boldogság világnapját, hanem 2012 óta közli a Világboldogsági Jelentést, vagyis a World Happiness Report-ot. A World Happiness Report összetetten méri az egyes országok boldogságszintjét. Egyfelől minden évben felmérést készítenek a lakosság szubjektív jóllétéről – vagyis, arról, hogy mennyire érzik magukat boldognak. Ezentúl vizsgálja még az országok egyéb jellemzőit is, mint a szociális ellátás, a várható

Olvass tovább »

Élményfestés – A Hold

Az éjszakai égbolt legfeltűnőbb jelensége a Hold, amely egy égitest, Földünk állandó kísérője és mint ilyen, számtalan zeneművet, képzőművészeti alkotást és szépirodalmat ihletett. Kötött keringése miatt mindig ugyanaz az oldala fordul a Föld felé, amelyet így alaposan meg tudtak figyelni a tudósok, a csillagászok és az érdeklődő amatőrök is az emberiség története folyamán, egészen a civilizációk kialakulásának a kezdetétől.   A Hold az egyetemes kultúrában és a vallásokban Földünk égi kísérője az emberiség története során folyamatosan fontos szerepet töltött be a különböző kultúrákban. A korai időkben istenségként tisztelték. A Hold ciklusa lett az alapja az ókorban keletkezett legtöbb naptárnak és az ezekben szereplő ünnepnek. Az ókorban élt emberek a Holdat a halál és újjászületés, a termékenység és teremtés istenének és jelképének tartották. A legkorábbi időkben az ember a természeti jelenségeket természetfeletti erők érzékszervekkel is felfogható megnyilvánulásának tekintette, és ezzel együtt istenként tisztelte. Így a legfőbb égitest, a Nap mellett a Hold is istenséggé vált és szervesen beépült az ókorban létező többistenhívő kultúrákba is. A nyugati kultúra első holdistene a görög hitvilágból ismert Szeléné istennője volt. A Hold keringési idejének és a nők menstruációs ciklusának hasonlósága miatt az ókori kultúrákban nőneműként képzelték el a Holdat, az ikertestvérének tartott Napot pedig férfiként

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü