Amikor azt olvassuk vagy halljuk, hogy a festészet is lehet 3D, akkor elsőre lehet, hogy valami virtuális valóságban végzett alkotó tevékenység jut eszünkbe, amelyet az emberek csak a jövőben fognak végezni, speciális szemüvegben. Biztosan van ilyen kezdeményezés is, de amiről ebben a bejegyzésben szó lesz, az egy nagyobb hagyományokkal rendelkező technika, mint a 21. század futurisztikus elképzelései.
Valójában a három dimenzióban kiterjedő festészet évszázadok óta létező dolog. Ráadásul nem is egyféle technika létezik, amelyek a segítségével elérhetjük, hogy a kétdimenziós vászonból a festményünk bizonyos részei kiemelkedjenek és az alkalmazott színekkel, valamint a felhasznált anyagokkal elérjék azt, hogy a képet valóságosan is három dimenzióba tudjuk helyezni.
Az impasto festőtechnika
Ez egy olyan festészeti eljárás, amely a vászonra felvitt festék minél sűrűbb állagú alkalmazásán alapul. Az alkalmazott festék lehet olaj, de lehet akár akrilfesték is.
Az technika fő jellemzője, hogy az így készült képek erős textúrájúak, szó szerint jól láthatóvá vállnak az ecsetvonások. A felvitt festéket gyakran az egész vászon felületén nagyon vastagon alkalmazzák egészen a festési folyamat kezdetétől a végéig.
Az olajfesték azért nagyon jól használható anyag az impasto technikához, mert vastagon felvihető, kellően sűrű és lassan szárad. Az impresszionisták általában úgy hozták létre a műveiket, hogy nagy mennyiségű festéket helyeztek az ecsetre, és rövid, egyirányú ecsetvonások sorozatával festették meg az egész képet. A sűrű festékanyagot csak erős, a szokásosnál merevebb és strapabíróbb eszközökkel lehet a vászonra fölhordani. Az ecsetek közül a merevebb szőrű, sertésszőrből készült, ún. sörte ecsetek alkalmasak leginkább ehhez a technikához.
A technika lehetővé teszi a festő számára, hogy jobban ellenőrizze munka közben a fény hatását. A textúrák és a háromdimenziós hatás segíti az impresszionisták által használt kifejezésmódot, amelyben a fény hatása erősen hangsúlyos a festményeken, főleg a tájábrázolásoknál. A rövid ecsetvonásokkal vastagon felhordott erőteljes színek a festmény tárgyának a lényegét ragadják meg és nem vesznek el a részletekben. A részletek kidolgozását ez a technika nem is teszi lehetővé.
Ezt a festőtechnikát a történelem legnagyobb művészei már az impresszionisták kora előtt is előszeretettel alkalmazták. A Rembrandt van Rijn holland festőnek tulajdonított híres Aranysisakos férfi című festmény az impasto festőtechnika alkalmazásának egyik legszebb történelmi példája. Még akkor is kiemelkedő jelentőségű, ha egyes művészettörténészek szerint nem biztos, hogy a nagy mester keze munkája. Amit biztosan tudunk, hogy az 1600-as években készült.
A 19. század végén pedig Vincent Van Gogh az impasto festőtechnika alkalmazóinak egyik leghíresebb képviselője. Van Gogh festői pályafutásának (és életének) utolsó éveiben nagyon markáns, erőteljes festési technikát használt. Egyes képein teljesen olyan, mintha a vastagon felhordott sűrű festékrétegekbe direkt árkokat vájt volna a merev szőrű sörteecsettel. Az alkalmazott technika lehetővé tette a számára, hogy a – napjainkban már az ő nevével fémjelzett – markáns, rovátka szerű felületek létrejöjjenek a vásznon. Így érzékeltette a harmadik dimenziót és egyfajta sajátos térbeliséget adva a képeknek.
A festőkéses technika
Ennél a technikánál a festék felvitelét a vászonra nem ecsettel, hanem ún. festőkéssel végzik. A festőkés a modern kori festészetben előszeretettel használt eszköz. Többféle méretűt és formájút is lehet kapni a művészkellékeket árusító boltokban. A festőkéses technikával készült képek vibráló mozgalmasságát semmi sem múlja felül. A foltokban felvitt festékrétegek miatt messzebbről nézve érvényesül igazán jól a látványuk.
Ennek a technikának az a lényege, hogy egy képet úgy alkotunk meg, hogy nem készítünk pontos ecsetvonásokat. Tulajdonképpen nem is ecsettel dolgozunk, hanem a foltok különböző színeinek variálásával érzékeltetjük a képen elhelyezett alakokat, a tájat és a fényeket. Napjainkban ezen technika alkalmazásának jeles képviselője az orosz-izraeli származású Leonid Afremov, akinek általában több képe is megtalálható a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban elkészíthető festmények között.
A korábbi festészeti korszakokban a festőkéses folttechnika legnevesebb képviselői kétséget kizáróan az impresszionista és poszt-impresszionista időkből kerültek ki. Claude Monet, Édouard Manet, Pierre-Auguste Renoir, Paul Cézanne és Alfred Sisley képei között is találhatunk bőven inspirációt, ha a festőkéses technikát szeretnénk tanulmányozni.
főoldal
események
kosár
menü