Őszi hangulatban festményekkel

Sokaknak az ősz a kedvenc évszaka, annak ellenére, hogy ebben az időszakban a természet olyan változásokon megy keresztül, amiről leginkább az elmúlás és a halál juthat eszünkbe. Lehet, hogy ez így van, de ebben rejlik a szépsége is. A változás szükséges és állandó a természetben, ráadásul gyönyörű is. Ahogy a zöld lombú erdők lassan az ősz legszebb árnyalatait öltik magukra és sárga, bordó, vörös, rozsdabarna színekben pompázva várják a még hidegebb időt. A téli hidegben aztán a maradék lombjuktól is megszabadulva, teljesen csupasz ágakkal várják a tavaszt, amikor pedig ismét kirügyezhetnek és kipattinthatják a virágaikat is újra.

 

Az ősz festői

Az ősz különlegessége minden korszakban megfogta a képzőművészeket. A meleg árnyalatú színek kavalkádján kívül számtalan témát szolgáltattak az alkotáshoz az ilyenkor érő gyümölcsök, a szőlő és a belőle készülő bor, az eső, az erdő és állatai és az ebben az időszakban zajló mezőgazdasági munkák.

Magyar és külföldi festők egyaránt szívesen választották és választják mostanában is témának az őszt, igazán nincs nehéz dolgunk, ha remek példákat szeretnénk felsorolni.

 

Claude Monet

Az élményfestés foglalkozásaink egyik legnépszerűbb alkotója Claude Monet, akit közvetve az impresszionizmus, mint művészeti irányzat névadójaként is ismerhetünk. 1872-ben festette meg az ’Impresszió, a felkelő nap’ című képét és 1874-ben állította ki az első olyan kiállításon, amelyet az új irányzatot képviselő művészek alkotásaiból rendeztek.

A leginkább ismert vízililiomos sorozata mellett nyárfákról is készített festményeket, amelyek közül a legszebbek az őszi színekben pompázó variációk.

 

Ferenczy Károly

Ő volt a magyarországi impresszionizmus legjobb mestere. Festészetének korszakait több szakaszra bonthatjuk. Az első korszakában a naturalista ábrázolásmód a jellemző, művei eleinte ún. zsánertémákat dolgoznak fel, dekoratív stíluselemekkel kombinálva.

Münchenbe költözésével egyidőben a képei stílusában megjelentek a szimbolizmussal és a szecesszióval kacérkodó festészeti elemek. Nagybányai éveinek kezdetén pedig monumentális bibliai kompozíciókat festett, képein ekkor jelent meg egyre inkább az impresszionisták festményeire jellemző színgazdagság. Innentől kezdve a napfény és a színek festése kötötte le az érdeklődését, ugyanakkor lényeges maradt számára az emberalak és arc kifejezése is.

Őszi hangulatú képei közül az Október, az Izvora ősszel és a Bükkös (őszi napsütés) címűek a legjelentősebbek.

 

Szinyei Merse Pál

Festészeti stílusnak, irányzatnak vagy mozgalomnak Szinyei Merse Pál nem lett névadója és a legnépszerűbb képei is csak évtizedekkel az elkészülésük után lettek igazán elismertek, mégis elmondhatjuk róla, hogy a magyar XIX. századi festészet egyik legfontosabb alakja volt ő, az általa alkalmazott technika pedig az impresszionistákat megelőzve varázsolt pompázatos színeket, oldott körvonalakat és napfénytől sugárzó ragyogást a vászonra.

Művei között találhatunk őszi tájképeket is, amelyeket zömmel a birtoka környékén elhelyezkedő erdők inspiráltak, ezeket a helyeket ábrázolta festményein.

 

Vincent van Gogh

Ő az a holland származású festő, akinek a nevét még azok is hallották már, akik nem érdeklődnek különösebben a művészetek és a festészet iránt. Még az is lehet, hogy ismerik néhány alkotását, például az egyik legnépszerűbbet, az 1888-ban festett Napraforgók címűt vagy valamelyik önarcképét.

Vincent van Gogh az ’Őszi tájkép négy fával’ című képe az egyik legszebb őszi témájú tájkép festmény, amelyet valaha festettek.

 

Paál László

Tragikusan rövid életű festő, a XIX. századi magyar képzőművészet egyik legjelentősebb alakja. Középiskolai tanulmányait Aradon végezte, ahol megismerkedett Munkácsy Mihállyal és részben az ő hatására kezdett festeni.

Festészetének kizárólag a táj a témája. Kedvelt motívumai az erdei utak, a békés, kicsit misztikus hangulatú erdők. Képeit zömmel a szabadban festette, nem műteremben. Művein megjelentek a színes árnyékok és az atmoszferikus hatások, de az impresszionizmus „problémái” nem foglalkoztatták. Művészete lényegében a barbizoni festészet törekvéseihez kapcsolódik, melynek stílusát sajátosan egyéni ízzel fejlesztette tovább.

Az erdőt ábrázoló képei közül több készült ősszel, ezek közül is kiemelkedő az 1875-ben festett ’Őszi hangulat’ című.

 

Leonid Afremov

Ha egy csodálatosan színes, tudatosan megkomponált foltokból álló festményt találsz az interneten, amely még akkor is szinte ragyog, ha történetesen egy esőáztatta utcát ábrázol esti fényekkel, akkor majdnem biztos lehetsz benne, hogy Leonid Afremov egyik munkájához van szerencséd. Nála szebb esős őszi képeket valószínűleg senki nem tud festeni, de akár Te is megpróbálhatod, ha eljössz hozzánk.

 

Graham Gercken

Minden művésznek megvannak azok a témakörei, amelyek közegében a legotthonosabban mozog és ezáltal ezekben a legsikeresebb. Aki remekbe szabott tájképeket fest, nem biztos, hogy portré ábrázolásban is ugyanolyan jó és fordítva. Graham Grecken művészete a tájképfestészetben tudott kiteljesedni és ebben a tárgykörben van lehetősége arra, hogy az általa alkalmazott technikákat tökélyre fejlessze. Őszi tájképeket is fest, a meleg színek teljes repertoárját használva a festményein.

Keresd a képeit a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatában.

Az őszi táj az élményfestészetben

Aki a meleg színek harmóniáját és a természet stílusokon átívelő ábrázolhatóságát keresi vagy kedveli a festészetben, az szívesen választ őszi hangulatokat megjelenítő festményeket az otthonába, és talán saját maga is kedvet kap néha egy-egy ilyen képet elkészíteni.

A KreatívLiget Élményfestő Stúdió festmény választékába is bekerültek az őszi témájú képek, érdemes az aktuális lehetőségeket a Helyszíni élményfestések menüpontban keresni.

Blog

Élményfestés – Holdfényes éj

A Holdról mára rengeteg információ áll rendelkezésre, de ez az égitest valamelyest mindig  misztikum marad az emberiség számára. Jelenléte állandó, de formája minden nap változó. Lehet parányi és hatalmas, fénye lehet megnyugtató, utat mutató és lehet borzongató és félelmetes. Valószínűleg nincs olyan látó ember a Földön, aki nem tekintett volna fel az égboltra a ragyogó Holdat megcsodálni. A Hold az emberiség egyik közös kincse, nem csoda, hogy szinte minden műfajú művészeti alkotásban megjelenik. Természetesen a festészet egyik kedvelt témája, nem csoda, hogy a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban több Holdat ábrázoló festmény közül válogathattok.   Tények a Holdról Kísérő égitestünk vélhetőleg 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, amikor egy nagyobb objektum eltalálta a Földet, ezáltal  a Föld körül keringő leszakadt sziklák összeolvadtak és lehűltek.  Ez a magyarázat arra, hogy a Hold összetevői teljesen megegyeznek a Földön található anyagokkal. A felszínén lévő kőzetek színét mi a Földről szürkésfehérnek észleljük, pedig valójában olyan sötét, mint a szén, csak a napfény tükröződik rajta ezüstös színben. A Holdon látható sötétebb foltok nem mások, mint 3 milliárd éves lávarétegek, melyeket holdtengereknek is szoktak nevezni. A Hold tőlünk átlagosan 384 ezer kilométerre található. Ennyi kilométert 133 nap alatt tudnánk megtenni autóval egy másodperc megállás nélkül. Ugyanakkor lenyűgöző tény, hogy

Olvass tovább »

Eltűnt és megkerült festmények – A sikoly

Az egyik leghíresebb norvég festő, az expresszionista Edvard Munch Sikoly című festményével vélhetőleg már mindenki találkozott. Azt azonban kevesebben tudják, hogy ennek az alkotásnak négy változata ismert, két festett és két pasztell. Ebből kettő az oslói Nemzeti Galériában tekinthető meg, a Munch Múzeum pedig egy festett és egy pasztell verziót őriz. Arról viszont még kevesebbeknek van ismerete, hogy ezen képek valamelyikét kétszer is ellopták, de szerencsére minden alkalommal visszakerült méltó helyére.   A természet kiáltása A kultikus képsorozat darabjait Munch 1893 és 1910 között festette. A kép hátterében az Oslo fjord található a naplementében. Munch egy sétára indult két barátjával, mikor kissé lemaradva felpillantott és egy furcsa, megmagyarázhatatlan szorongás lett úrrá rajta a tájt nézve. A festmény keletkezéséről a következőt nyilatkozta: “Egy este épp egy gyalogúton sétáltam, amikor a város az egyik oldalon volt, míg a fjord alatta. Fáradtnak és betegnek éreztem magam. Megálltam és elnéztem a fjord fölött, – a Nap éppen lemenőben volt, amikor az ég vérvörössé változott. Úgy éreztem, hogy egy sikoly préselődik ki a tájból és úgy tűnt számomra, mintha hallanám a sikoltást. Megfestettem a képet és a vérvörös felhőket. A színek szinte sikoltottak. Ez vált A sikollyá.”   A rejtélyes felirat Az egyik festmény bal

Olvass tovább »

Anyák napjára élményfestés? Igen.

Az édesanyánkkal való viszonyunk egész életre meghatározza az érzelmi kötődéseinket, az önértékelésünket, a világhoz való kapcsolódásunkat.  Ideális esetben biztonságos és szerető környezetben növünk fel, amely biztos iránytűt ad a kezünkbe az életen való átevickéléshez.   Kapcsolat az anyukánkkal Sokaknak azonban terhelt a viszonya az édesanyjával, nekik iránytű helyett csak egy nehéz csomag jut, tele fájdalommal, önbizalomhiánnyal, bizalmatlansággal a világ felé. Az anyákkal való kapcsolat természetesen nem ennyire végletes. A tökéletes viszony és a teljes elhanyagolás között ezerféle árnyalat van, azon belül azonban csak nagyon ritka esetben hiányzik teljesen a szeretet. Sok szülő úgy okozhet érzelmi traumát a gyerekének, hogy közben nagyon szereti, csak nem tud átlépni a saját felmenőitől kapott mintáin, sérülésein. Ne felejtsük el, hogy a ma gyerekeket nevelő szülők szüleit olyanok nevelték, akik súlyosan traumatizálódhattak az első és második világháborúban. A transzgenerációs szorongások és traumák jelenlétét mára már elfogadottá tette a pszichológia tudománya. Az anyák napja jó lehetőség arra, hogy a terhelt viszonyok esetében a sérelmek a háttérbe kerüljenek és megkeressük magunkban az édesanyánkhoz fűződő hála és a szeretet érzését. Aki pedig az anyjával való harmonikus viszonyt kapta ajándékul az élettől, szintén kifejezésre juttathatja ezen a napon (is) köszönetét és megbecsülését.   Már majdnem száz éve… Magyarországon 1925-ben

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü