Élményfestés – Aranyló hegyek

Gustav Klimt a szecessziós festészet nagy alakja alkalmazta előszeretettel a képein az arannyal festést, A legszebb színű nemesfémmel való kapcsolata egészen a gyerekkoráig nyúlik vissza, az édesapja ugyanis aranyművesként dolgozott. Ahhoz, hogy tökéletesítse az arany használatának festményeken történő technikáját Klimt Olaszországba, Ravennába és Velencébe utazott, hogy bizánci művészek munkáját tanulmányozza.

A csók című híres alkotásához nem csak aranyfestéket, hanem valódi laparanyat is használt, ezzel téve még hatásosabbá az árnyalatot. Ez volt Klimt arany korszakának csúcsa.

Ha Te is szeretnéd kipróbálni, hogy milyen lehet az akrilfesték mellett aranyfestéket is használni, akkor nézz körül a KreatívLiget Élményfestő stúdió megfesthető képei között és biztos, hogy fogsz találni kedvedre valót a többféle festményt, amelyeket a foglalkozásokon el is készíthetsz.

A legújabb festményünk, ahol kipróbálhatod az arannyal festést, az Aranyló hegyek című. Keresd meg a Helyszíni élményfestések között és foglald le a helyed a legközelebbi alkalomra!

Születésnapokat is szívesen lebonyolítunk, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Ne feledd, a közös élmény öröménél nincs maradandóbb ajándék. Töltsetek el együtt egy vidám, jó hangulatú délutánt vagy estét a családdal és a barátokkal és mi garantáljuk, hogy az ünnepeltnek a legnagyobb boldogságot szerzitek ezzel! Jelentkezni és részleteket egyeztetni a Privát események menüpont alatt található űrlap kitöltésével lehet.

Aranyló hegyek

A valóságban talán akkor láthatjuk úgy, hogy az előttünk álló hegycsúcsok aranyló színben pompáznak, ha a nap felkelő vagy lenyugvó sugarai rávetülnek a havas tájra. Egy ilyen témáról készülő festmény is csodás hangulatot tud varázsolni a szobába, ahol majd kiakasztják a falra.

Szívből ajánljuk mindenkinek ezt a télies témát, akár saját részre vagy ajándékba szeretnék elkészíteni. Szeretettel várjuk minden kedves festeni vágyó vendégünket!

Blog

Érdekességek az Eiffel-toronyról

Élményfestő alkalmaink közül töretlen népszerűségnek örvendnek Párizs ikonikus tornyát, az Eiffel-tornyot megfestő foglalkozások. Nem csoda, hiszen a világ egyik legromantikusabb városának jelképe ez. Párizs sokszínűsége, történelme, a művészetek iránti nyitottsága sokakat magával ragad. Aki járt már Párizsban, az visszavágyódik, aki nem, az odavágyódik. Azonban azt kevesen tudják, hogy Párizs egyik jelképét, az Eiffel-tornyot a történelem talán legügyesebb szélhámosa, Victor Lustig eladta. Ráadásul kétszer is. A karrierje a lebukás után sem tört derékba, hanem csak utána indult be igazán. Victor Lustig, a csalókat átverő szélhámos Az osztrák származású Lustig Amerikában kezdte bűnözői pályafutását, egy rendkívül pofátlan trükkel: pénzhamisító gépet sózott más bűnözők nyakába. A gépről azt hitette el, hogy bonyolult kémiai eljárásokkal az igazival tökéletesen egyező százdollárosokat képes nyomtatni. De az alapos munkához idő kell: hat óra alatt lesz kész az igazira megszólalásig hasonlító papírpénz. Ezt természetesen demonstrálta is, és a papírpénzek tökéletesen olyanok voltak, mint az igazi. Mert valóban igaziak voltak. A gépet három darab valódi százassal töltötte meg, így az 18 órán át hibátlanul működött, ezzel majd’ egy nap menekülési időt biztosított Lustignak. A gépet szolid 10 ezer dollárért árulta, tehát azt ígérte, hogy az egy hónap alatt behozza az árát. Amikor az átverés miatt kezdett szorulni a

Olvass tovább »

Miért fehér a hó?

Egyre kevesebbszer fordul elő mostanában, hogy hótakaró fedi a tájat a téli hónapokban Magyarországon. Pedig a hóval fedett táj nem csak esztétikai élmény, hanem hasznos az őszi vetés számára is. A szántóföldeket befedő nagy fehér hólepel megvédi a vetést a széltől, a madaraktól, az erős fagytól és olvadáskor pedig elegendő vizet is biztosít a növényeknek. Amikor mégis havazik és fehérbe borul a táj, sokunkban felmerül a kérdés, hogy vajon miért fehér a hó vagy legalábbis a szemünk miért látja annak? Ugyanez a kérdés foglalkoztathatja a Kreatívliget Élményfestő Stúdió foglalkozásain téli tájat festő résztvevőket is. Bár ők már azt is tudhatják, hogy a fehérnek is lehet sokféle árnyalata és ha a havas tájra árnyékokat is festünk, akkor még több árnyalat és szín kerül rá a képre. A hóesés A régi népmese úgy magyarázta, hogy Holle anyó rázta ki jó alaposan a tollas paplanját fenn az égben, más spirituális irányú magyarázatok szerint viszont az angyalok szeretete hullik ilyenkor ránk. A valóságban egyszerűbbnek tűnik, hogy hogyan képződnek a hópelyhek. Hónak a 0 Celsius fok alatt képződött csapadékot nevezzük, amely a vízpárát tartalmazó levegő szakaszos lehűlésével jön létre. Ilyenkor a levegőben képződött jégrészecskék további jégrészecskékké fagynak, és hókristállyá egyesülnek. A hó laza és

Olvass tovább »

Élményfestés – Éjjeli szarvas

Az évnek a hűvösebb felében, a karácsony közeledtével valahogy mindig több figyelem irányul a szarvasokra. A szarvasbőgés és az egymásnak csapódó agancsok zaja már az őszi erdő csendjét felverik. Télen pedig, az ünnepek közeledtével a szarvasok a Mikulás érkezése és a karácsony kapcsán is felbukkanó szereplők, dekorációként, hangulatelemként is sok otthonnak válnak díszévé ebben az időszakban. Tudnivalók a szarvasokról A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat. A szarvasok legtöbb faja az őzekkel együtt a szarvasfélék családjába tartozik. Egyes nyelveken egyazon szó jelöli a szarvast és az őzet is. A magyar nyelvben a szarvasmarhához hasonlóan a szarvas hímjét bikának, a nőstényét tehénnek, a kicsinyüket pedig borjúnak nevezzük. A szarvasbika legfeltűnőbb testi jellegzetessége az agancsa. A rénszarvasnál a tehénnek is van agancsa, a többi szarvasfajnál pedig csak a bikának. A Kárpát-medencében ma élő két szarvasfaj közül csak a gímszarvas őshonos. A dámszarvas (vagy más néven dámvad) betelepítéssel került a régióba, amely esemény pontos időpontja vitatott. Európa, Ázsia és Amerika északi vidékein él a hatalmas termetű jávorszarvas és a háziállatként is tenyésztett rénszarvas. Indiában a pettyes szarvas, az amerikai földrészen pedig a fehérfarkú szarvas a leggyakoribb. A szarvasok agancsa Az agancsokat minden évben levetik, és helyette újat növesztenek. Az agancs

Olvass tovább »