Kiállítás ajánló – Françoise Gilot

Françoise Gilot lenyűgöző alkotásai és élénk egyénisége, rendkívüli műveltsége nyolc évtizedes, sokszínű munkásságában is megmutatkozik. Ilyen átfogó kiállítás az életművéből pedig, mint a jelenleg a Műcsarnokban megtekinthető Felszálló Főnix, eddig egész Európában nem volt. Gilot egészen két évvel ezelőtt, 100 évesen bekövetkezett haláláig utolsó tanúja és aktív résztvevője volt az európai művészet egyik legizgalmasabb korszakának. Matisse múzsája volt és az egyetlen nő, aki elhagyta Picassót. Később pedig a járványos gyermekbénulás ellenszerét kifejlesztő orvos felesége lett és egész életében csodás művekkel ajándékozta meg a XX. századot.

 

Françoise Gilot élete

Festészeti munkássága nyolc évtizedet ölel fel. Művészetelméleti könyveket, versesköteteket publikált és illusztrált, tanított egyetemen, táncelőadásokhoz készített díszlet- és jelmezterveket.

21 éves korában ismerkedett meg Picassóval, majd tíz évig volt a zseni múzsája és társa, akivel két közös gyermeke született. Ebben az időszakban találkozott az idős mesterrel, Henri Matisse-szal is, akit szintén megihletett és elvarázsolt. Gilot határozottsága és belső szabadságra való igénye csak nehezen fért össze Picasso személyiségének autoriter és narcisztikus vonásaival. Így aztán 10 év után szakított a festővel, és ő lett az egyetlen nő, aki elhagyta Picassót.

 

Picasso után is van élet

A festő a szakítás után valóságos kampányt indított egykori feleségének lejáratására, közös gyermekeiket is eltaszította. Gilot a vele készült későbbi interjúkban és emlékirataiban is jóval mértéktartóbban nyilatkozott a mesterről, az együttélés nehézségei mellett zsenijét is minden esetben elismerve. A festőnő számolt azzal, hogy a nála 40 évvel idősebb géniusz mellett egyáltalán nem vár rá könnyű szerep, művészként tudatosan szembenézett a problémával, őrizte, formálta saját alkotói identitását. Talán ezért is tudta kapcsolatuk végeztével olyan magabiztosan folytatni saját útját.

Újra megházasodott, majd újra elvált, ezután ismerkedett meg dr. Jonas Salkkal, az ötvenes években aggasztó méreteket öltő járványos gyermekbénulás elleni vakcinát kifejlesztő kutatóorvossal. Vele 25 éven át, egészen az orvos haláláig nyugalomban, boldogságban élt.

A festőnő szinte egészen – százéves korában bekövetkezett – haláláig dolgozott, úgy, hogy végig képes maradt a folyamatos megújulásra.

 

Gilot alkotásai Magyarországon

A festőnő alkotásaiból most a Műcsarnokban tekinthetünk meg kiállítást, amely a művész munkásságának Európában valaha látható legátfogóbb összefoglalója. A nyolc évtizedes pálya hazai magángyűjteményekből származó alkotások segítségével mutatja be a főbb alkotói korszakokat, az indulástól a Picassóval töltött éveken át a legendás párizsi Mourlot-műhelyben készített egyik első litográfiáig. A 80-as évek monumentális lebegővásznaitól a 90-es évek kiemelkedő fontosságú sorozatának, a Vándornak a darabjain át. Figurális és nem figurális, fekete-fehér és bátor színekkel festett, a legkülönbözőbb technikákkal készült alkotások tárják elénk a festőnő különleges világát, ahol olyan témák is hangsúlyt kapnak, mint az anyaság vagy az utazás.

Françoise Gilot egyébként különleges viszonyt ápolt Magyarországgal, köszönhetően annak a barátságnak, amely szinte egy egész életen át fűzte Rozsda Endréhez. A magyar festőművész és Gilot különleges kapcsolatának köszönhetjük azt a magyarországi látogatást is, amelynek eredménye végül a Várfok Galériával közös, évtizedeken át tartó szakmai együttműködés, 2000-ben pedig Gilot első magyarországi kiállítása volt.

 

A festőnőről éppen két évvel ezelőtt írtunk bejegyzést a Kreatívliget blogra, amelyet az alábbi linkre kattintva lehet elolvasni: Híres női festők – Françoise Gilot

 

Ha kedvet kaptál az alkotáshoz Te is, keress minket bátran és gyere hozzánk festeni a Kreatívliget Élményfestő stúdióba! Az aktuálisan elérhető alkalmakat a Helyszíni Élményfestések menüpontban találod meg.

Blog

Hogyan ábrázoljunk textilt a festményeken?

A textil nagyon régóta jelen vannak a festményeken, mint ruhanemű és úgy is mint a háttér része, drapéria, függöny vagy bútorkárpit formájában. Sokféle felületű, struktúrájú és mintájú lehet egy textil, nem beszélve arról az esetről, amikor redőkbe rendeződve a színe is több árnyalatban köszön vissza, mert a különböző fény- és árnyék hatásokat a szemünk így érzékeli. A felsorolásból is láthatjuk, hogy nincs könnyű dolga annak, aki élethű vagy legalábbis plasztikus textil ábrázolást szeretne „elkövetni” az általa készülő képen vagy rajzon. Ebben is szeretnénk segíteni a hozzánk fordulóknak, amikor élményfestésre invitáljuk őket.   Textilek és drapériák a festészetben A gótika idején a festészet túlnyomórészt az egyház szolgálatában állt, de azért fokozatosan komoly átalakuláson ment keresztül. Az ábrázolásokon lassanként eltűnt az alakokat szegélyező vastag kontúrozás, amelynek hatására oldódni látszott a képek addigi merevsége. Megjelent a természethű ábrázolásmódra való törekvés, az érzelmek megjelenítése és a környezet fontosságának hangsúlyozása. A mozgás és a drapéria ábrázolása is finom vonalvezetést és lágy festőiséget igényelt. A ruhaneműk sokasága, redőzöttsége, színei és fény-árnyék játékai ugyanúgy jelentősen hozzátettek a festmények képi világához, mint az ábrázolt alakok dinamikája. A színek használatával ráadásul sok mindent ki lehetett fejezni, amely lehetőséget a festők előszeretettel használták is. A reneszánsz idején már erőteljes hangsúllyal

Olvass tovább »

Élményfestés – Fesd magad boldoggá!

2012. június 28-án az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) közgyűlésén úgy határozott, hogy március 20-án tartják a boldogság világnapját. Szerintük ugyanis a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja, amely megérdemel egy saját világnapot is.   Buthán, a boldogságmérés bölcsője A boldogság nemzetközi napjának ötlete a kis himalájai buddhista királyságból, Bhutánból származik. Az ázsiai ország elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság (GNH) fogalmát lakosai jólétének mérésére. Úgy gondolták, ez többet elárul egy országról, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP. A „bruttó nemzeti boldogság” egy kilenc pontból álló index segítségével becsülhető meg, azt veszi górcső alá, hogy hogyan érzik magukat az emberek gazdasági, társadalmi és érzelmi szempontból. A boldogság világnapjának fő üzenete az, hogy nem csak a növekedési számok és a gazdasági értékek a legfontosabb mutatók, ugyanis az emberek elégedettségét más feltételek is befolyásolják.   A boldogság tudományosan mérhető Az ENSZ nemcsak kijelölte a boldogság világnapját, hanem 2012 óta közli a Világboldogsági Jelentést, vagyis a World Happiness Report-ot. A World Happiness Report összetetten méri az egyes országok boldogságszintjét. Egyfelől minden évben felmérést készítenek a lakosság szubjektív jóllétéről – vagyis, arról, hogy mennyire érzik magukat boldognak. Ezentúl vizsgálja még az országok egyéb jellemzőit is, mint a szociális ellátás, a várható

Olvass tovább »

Festők fordulatos élete – Edvard Munch

Ha azt mondjuk, hogy híres norvég festő, sokan biztosan elgondolkodnak, hogy ismerünk-e olyat egyáltalán. Szerencsére igen. Ő Edvard Munch, akiről ebben a bejegyzésben megtudhattok néhány érdekes dolgot, hiszen a fordulatokban bővelkedő életéből bőven találhatunk ilyeneket.   Munch és a halál A híres norvég festő középosztálybeli családból származott, apja orvos volt. Gyermek- és ifjúkorában saját szavai szerint a betegség, az őrület és a halál angyalai vették körbe őt. Öt éves volt, amikor elveszítette édesanyját, kamaszként az egyik húgát, huszonéves volt, amikor pedig az édesapja és egyik bátyja is meghalt, egyik nővére pedig megőrült. Ezek után nem csoda, hogy maga Munch is meglehetősen labilis alkattá vált, alkoholproblémákkal küzdött, többféle pszichés betegségtől szenvedett és nikotinfüggő is volt. Az előzményeket ismerve egyik dolgon sem tudunk igazán csodálkozni vagy megütközni. Képeinek is visszatérő motívuma lett a halál és az elmúlás: a Halottas ágynál, a Halál a betegszobában, a Halott anya és gyermeke című képein gyerekkori élményeit próbálta meg feldolgozni.   Munch pályafutása Eredetileg mérnöknek készült, de a műszaki főiskoláról kimaradt, ezután a kristianiai (oslói) Királyi Művészeti Iskolában tanult festészetet és tagja lett a Kristianiai Bohémok nevű művészcsoportnak. 22 éves korában Párizsba utazott, ahol a Louvre és a Szalon festményeit tanulmányozta nagy figyelemmel, különösen Manet művei

Olvass tovább »

Ha kedvet kaptál alkotni...

főoldaleseményekwebshopkosármenü