A 8 leghíresebb virágos festmény

Híres virágos festmény

Virágokat festeni és rajzolni egészen hamar „megtanulunk”. Kisgyermekként az egyik első olyan motívum, amelyet szerepeltetni tudunk a saját műveinken. A népi művészeti ágaknál is sokféle módon előfordulnak a virágok, legyen az akár díszítőfestés egy tárgyon, egy hímzés a ruházaton vagy valamilyen lakástextilen.

A virágok sokfélesége a természetben lenyűgöző. Mint látvány és mint ihletadó vagy „alapanyag” a legszebb festményekhez. Minden kornak és stílusnak megvoltak a maga virágcsendéletei vagy más olyan alkotásai, amelyeken valamilyen formában megjelennek a virágok. Ezek közül a nagyszerű művek közül választottunk ki most 8-at, amelyek talán a leghíresebbek, de mindenképp egytől egyig kiemelt figyelemre méltóak.

 

1. Claude Monet – Vízililiomok (Tavirózsák)

Tulajdonképpen nem is egy képről van szó, hanem egy teljes sorozatról, amelyek Monet leghíresebb képei közé tartoznak. Összesen mintegy 250 festményt készített erről a csodás témáról.

Kevesen tudják, hogy Monet szenvedélyes kertész volt és amikor a sikeres festményeladások lehetővé tették a számára anyagilag, vásárolt egy telket, amin egy tó is volt, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy gyönyörű kertet varázsoljon belőle. Ez a tó és kert lett később festményeinek fő témája is. Élete utolsó 30 évében a saját kertje lett a fő művészi témája, itt festette a vízililiomokról szóló sorozatát is.

Monet tavirózsás festményei megtalálhatók a világ legtöbb híres múzeumában, így többek között a párizsi Marmottan Monet múzeumban, a New York-i Metropolitan-ben, a chicagói Art Institute of Chicago-ban, a Saint Louis Art Museum-ban, a Carnegie Museum of Art-ban, vagy a Portland Art Museum-ban.

 

2. Vincent van Gogh – Napraforgók

Az önarcképei mellett talán a napraforgós festmények azok, amelyet a legtöbben ismernek, bár azt talán kevesen tudják, hogy összesen hét képet festett van Gogh ezekről a különleges hangulatú virágokról. A festmények sikerét jól mutatja, hogy számtalan hamisítvány és másolat készült róluk, az eredeti alkotások pedig rekordárakat értek el a különböző művészeti aukciókon.

 

3. Vincent van Gogh – Mandulavirágzás (Virágzó mandulafa)

Ez a festmény Vincent van Gogh életművének talán legfontosabb alkotása. Az képet 1890-ben, Saint Remy-ben festette, abban az időben, amikor öccsének fia született, akinek ő lett a keresztapja, és akinek ajándékul szánta a festményt. A súlyosan beteg festő életének utolsó tavaszán alkotta ezt a végtelenül energikus és mégis annyi törékeny szépséget és mulandó értéket bemutató festményt.

Drámai az ellentét a vastagon felhordott olajfesték textúrája és az ábrázolt virágbimbók, apró levelek finomsága között. A kép kivágása és az ábrázolt fa síkszerű megjelenése miatt ezt a képet van Gogh japán művészet által leginkább inspirált festményének tartják, amelyen a legtisztábban megmutatkozik a japán fametszetek hatása. Ez a kép egy tökéletes példája a japán művészet értékeinek az európai festészetbe történő átszűrésére.

 

4. Szinyei Merse Pál – Pipacsos mező

Szinyei 1895-ben kezdett pipacsos tájképeket festeni, amelyekkel tulajdonképpen az ifjú korában már elkezdett színtanulmányokat folytathatta. A francia impresszionisták közül főként Monetnek tűnt fel az, ami a magyar festőnek is, hogy az élénk színű pipacsok és a mezők piros-zöld kontrasztja fantasztikus vibrálást eredményez élőben megtekintve és egy festményen is. Az 1902-ben Jernyén, a családi birtokon festett pipacsos kép a legkiforrottabb az összes változat közül és ez a festmény adja vissza legmeggyőzőbben a magyar táj nyári látványát.

 

5. Rippl-Rónai József – Cyniák fehér vázában

Ez a kép azért került be a leghíresebb virágos festmények közé, mert 2018-ban a Virág Judit Galéria karácsonyi aukcióján ez volt a legdrágábban eladott kép. A licit már eleve magasról, 90 millió forintról indult, majd végül 170 millió forintért kelt el Rippl-Rónai életének egyik főműve. Az 1910 körül készült festmény színeinek intenzitását és hatását olyan francia nagymesterek műveihez hasonlítják, mint Henri Matisse vagy André Derain.

 

6. Paul Gauguin – Virágcsokor

Gauguin-t elsősorban a tahiti nőkről festett képei miatt ismerik sokan és talán kevesebben tudják, hogy az egzotikus témákat megelőzően meglehetősen kommersznek mondható virágcsendéleteket is festett.

Merész kísérletezései a színekkel végül oda vezettek, hogy kialakult egy teljesen egyéni stílusú festészet, ami csak őt jellemzi. Nem csak festményeket, hanem fametszeteket is készített.

 

7. Jan Brueghel – Virágok favázában

Virágos Brueghelként is emlegetik a flamand származású festőt, az aprólékosan kidolgozott virágcsendéletei miatt, amelyek korának egyik legkedveltebb művészévé avatták őt.

Édesapja és fia is festőként dolgozott, ők így hárman alapozták meg a Brueghel család hírnevét a festőművészet területén.

 

8. Alfons Mucha – teljes életmű

Mucha teljes életművét a híres virágos festmények közé sorolhatjuk, olyan bámulatosan kifejező a művészete, amely leginkább a szecesszióra jellemző stilizált növényi motívumokkal, kígyózó indákkal, buja és szépséges nőalakokkal éri el a nézőre gyakorolt hatást.

 

Keresd a számodra kedves színvilágú virágos festményeket a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatában, az Események menüpontban.

Blog

Élményfestés – Bonsai fa

Manapság gyakran találkozhatunk gyönyörű tálba ültetett mini fákkal, melyek a japán bonsai (ejtsd bonszáj) nevet viselik. A szó jelentése: fa egy edényben.  A bonsait választók a fákat a harmónia, az egyensúly, a türelem vagy akár a szerencse szimbólumaként tekintik. Mások egyszerűen a cserepes fákat élő díszként használják otthonuk dekorálásához, míg egyesek – például a zen buddhisták – úgy vélik, hogy a bonsai meditáció során a szemlélődés tárgya lehet. Bonsait nevelni nagy öröm, de nem kis feladat. Sok türelemre és szakértelemre kell szert tenni, ha valaki minden nap gyönyörködni szeretne benne. Amennyiben szívesen nézegetnél otthonodban egy ilyen kis fát, de nincs türelmed, vagy lehetőséged a gondozásához, gyere el hozzánk és fess nálunk bonsai-t!   A bonsai kultúra Kínából ered A bonsai nevelésnek körülbelül 1300 éves hagyománya van. A monda szerint a Han-dinasztia (ie. 206-220) uralkodása alatt élt egy varázsló, Jiang-feng, aki azzal a különleges képességgel volt megáldva, hogy a hegyeket, a fákat, a folyókat, a házakat, az állatokat és az embereket lekicsinyítve egy tálcára varázsolta. Ha valóban létezett ilyen varázslat, annak a császár Csin Si Huang Ti nagy hasznát vehette, mivel az ellenségeivel keményen leszámoló uralkodó joggal tarthatott merénylettől. Sokszor még legközelebbi bizalmasai sem tudták, hogy éppen 50 kastélya közül melyikben

Olvass tovább »

Élményfestés – Vitorlások

Ha nyár, akkor vízpart. Ha vízpart, akkor vitorlások mindenfelé. Ez a látvány különösen gyakori azok számára, akiknek a magyarok tengere, a Balaton mellett van szerencséjük a nyári pihenésüket tölteni. Tekintsük hát át, hogyan alakult a vitorláshajók több ezer évre visszanyúló történelme.   A hajók, mint a történelem fontos alakítói Manapság a vitorláshajók kifejezetten fenntartható és környezetbarát járművek, hiszen szélenergiát használják ki haladásuk során, még ha ma már motorok is segítik haladásukat szélcsend idején. Ezt megelőzően viszont több száz évig csak a természet erőire hagyatkozhattak a vitorlások legénységei. Vitorláshajók már több ezer éve szelik a világ vizeit. Az ókori kínaiak, egyiptomiak, görögök és rómaiak hajózásáról rengeteg a szakirodalom áll rendelkezésre. Az emberiség egész történelme másként alakul, ha a vízen való közlekedés nem teszi lehetővé, hogy az első telepesek eljussanak Amerikába, vagy Ausztráliába.   A hollandok voltak a hajózás úttörői Van Európában egy ország, amely különösen élen jár a vitorlázáshoz szükséges két természeti elem, a víz és a szél felhasználásában, valamint az ellenük vívott küzdelemben – ez Hollandia. A holland vitorlázás fénykora a XVII. század második felében, a harmincéves háború után, a Holland Királyság függetlenné válásakor kezdődött. Ebben az időben az ország tengeri flottája, hajós szakértelme és iskolái verhetetlenek voltak. Vitorlásaik eljutottak

Olvass tovább »

A virágok jelentése

Egyáltalán nem újkeletű dolog, hogy az emberek virágokat ajándékoznak egymásnak. Persze mostanában legtöbbször valamilyen alkalomhoz kötjük, ha virágot vásárolunk valamelyik szerettünknek vagy hozzátartozónknak. Születésnap, névnap, esküvő, ballagás, Valentin nap, temetés vagy bármilyen évforduló lehet apropója a virágoknak és mindegyik hordozhat valamilyen többlet jelentéstartalmat is, amelyek mostanra kicsit elhalványodtak, de érdemes újra felidéznünk ezeket.   Hogyan lett a virágoknak jelentése? Már a régi időkben is, ráadásul teljesen különböző kultúrákban egyaránt a virágokhoz különböző jelentéseket társítottak, amelyeket többnyire a növény természetes tulajdonságai alapján határoztak meg. Az a speciális „nyelv”, amelyben a virágokkal fejeztek ki érzéseket és mondanivalót, a segítségükkel kezdtek különböző elvont jelentéseket közölni, csak Viktória királynő korában, a XVIII. században alakult ki. Ennek a korszaknak nagyon szigorú etikai-, és viselkedés kódexe volt, amely mindenkinek meghatározta, hogy mit mondhat és kinek, így véve elejét annak, hogy bárki bármilyen tiszteletlen vagy illetlen dolgot mondjon egy másik embernek.  Ebben az időben kezdtek el a virágokhoz különböző konkrét jelentéseket társítani, hogy a segítségükkel kifejezhessék azt is, amit szavakkal nem tudtak vagy nem lehetett. A hölgyeknek általában volt egy kis könyve is a virágok jelentésével, hogy könnyebben megfejthessék az ajándékba kapott virágok mondanivalóját.   Értelmező szótár virágokhoz A mai modern kultúra ugyan már sokkal szókimondóbb és nyitottabb,

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü