Élményfestés – Téli táj

Mostanában egyre kevesebbszer örvendeztet meg minket az időjárás egy igazán kiadós havazással, olyannal főleg elég ritkán, ami megmarad pár óránál tovább, esetleg néhány napig is. Így tehát nem csoda, hogy az igazi téli hangulatra mindenki ki van éhezve, aki látja a hó csillogó fehérségében és a jég áttetsző tömegében a tiszta szépséget.

Havas tájképekben ezzel szemben akár egész évben gyönyörködhetünk az otthonunk falán, ha éppen úgy tartja kedvünk, és akár saját festményünk is lehet ilyen témában, mert kereshetünk egyet a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatában és elmehetünk egy élményfestésre.

Elég régóta közkedvelt témának számítanak a téli tájképek a képzőművészetben és a „kis jégkorszak” idején nem is kellett az alkotóknak messzire mennie egy kis ihletért, hiszen a havas látkép Európa középső sávjában is olyan jellemzője volt a téli időszakoknak, mint napjainkban jóval északabbra.

 

Téli tájak a festményeken

Olyan festőket gyűjtöttünk össze ebben a bejegyzésben, akik nem mindannyian a havas tájak ábrázolásával vívták ki maguknak a hírnevet, inkább valami mással érték el a népszerűséget. Nem mehetünk el azonban ezen művészek képei mellett szótlanul, hiszen olyan értéket képviselnek az egyetemes művészettörténetben, amely nélkül határozottan kevesebb lenne az életünk.

 

Hendrick Avercamp

A saját idejében sem volt és később sem lett olyan híres, mint más holland festők, mint például Rembrandt vagy Vermeer, de a holland aranykor – amely egybeesik az elmúlt évezred egyik leghidegebb időszakával – egyetlen festője sem ábrázolta olyan gyakorisággal és olyan érzékenységgel a hóval borított Németalföldet, mint ő. A siketen született festőművész sosem tanult meg beszélni, ellenben megtanult korcsolyázni, és a tél iránti lelkesedése abban teljesedett ki, hogy a téli tájak szakavatott festőjévé vált.

 

id. Pieter Bruegel

A technikailag a nyári képeknél nehezebben kivitelezhető, téli tájat ábrázoló festmények a korai reneszánsz időszakáig viszonylag ritkának számítottak a nyugati képzőművészetben. A festő a téli tájakból egy hatrészes sorozatot készített, amelyből azonban csak öt maradt fenn az utókor számára. A részletgazdag remekművek nagy újítást jelentettek, mivel a festményeken az évszakok szimbolikus – az európai hagyományoknak megfelelő – megjelenítése helyett valódi téli tájakat festett le.

 

Edvard Munch

Legtöbbünknek elsőre biztosan A sikoly című festmény ugrik be a nevéről, pedig a norvég festőnek nem ez az egyetlen figyelemre méltó képe. Például a novemberi norvég havas tájról készült alkotása jóval kevésbé nyomasztó mű. A hófödte hegygerincet ábrázoló képen szereplő színek (a kék, a rózsaszín és a zöld) által sugallt érzelmek és mozgalmasság a remekművek sorába emelik a téli tájat ábrázoló képét is.

 

Claude Monet

Claude Monet az Impresszió, a felkelő nap című képe egy festészeti irányzat névadója lett, de a francia festőművész a havas tájak megjelenítésében is kiemelkedőt alkotott. Több mint száz téli témájú képét tartják számon, amelyek színvonalára jellemző, hogy állítólag, amikor Edouard Manet meglátta a festményeket, felhagyott azon ambíciójával, hogy saját maga is megpróbálkozzon hasonló téma vászonra vitelével. Monet legnagyobb szabású téli tájképén egy fekete madár látható. A festmény legizgalmasabb részét a havon megjelenő árnyék jelenti, amelyet a művész az addigi konvenciót felrúgva nem feketével, hanem kékkel festett meg.

A téli hónapokban biztosan Te is kedvet kapsz egy kis kreatív elfoglaltsághoz. Várunk szeretettel a KreatívLiget Élményfestő Stúdióba, ahol elkészítheted a legkülönlegesebb téli képeket, amelyeket előzetesen az Események menüpontban választhatsz ki az aktuális kínálatból.

Blog

Élményfestés fejleszthető kreativitás

A fejleszthető kreativitás

A kreativitás fejlesztése egyáltalán nem lehetetlen dolog. A legtöbb ember nem úgy születik, hogy magáénak tudhatja a szárnyaló kreativitást, de ahogy cseperedik és fejlődik gyermekkorában, úgy tudatosan terelgethető és tanítható arra, hogy más szemszögből is vizsgálja az elé kerülő helyzeteket és feladatokat. A kreativitás megléte vagy magas szintű mivolta nem feltétlenül azt jelenti, hogy valaki képes teljesen új dolgokat kitalálni és létrehozni, vagy egy rendkívüli és megismételhetetlen produktumot létrehozni, ami majd biztosan híressé teszi. A kreatív gondolkodás a mindennapi életben sokszor egyszerűen abban nyilvánul meg, hogy képes vagyunk máshogy látni a dolgokat, máshogy hozzáállni egy problémához és más (végső soron jobb, hatékonyabb vagy egyszerűbb) megoldást találni valamire, amire addig, a „szokásos” gondolkodásunkkal még nem sikerült. A kreativitás eszerint tehát nem csak a művészek, tudósok és zsenik kiváltsága, hanem mindenki lehetősége egy teljesebb életre, és ami a legjobb hír vele kapcsolatban az, hogy még felnőttkorban is lehetőségünk van a fejlesztésére. Mit érünk vele, ha fejlesztjük a kreativitásunkat? A kreativitás segítségével egészen egyszerűen jobban fogunk élni. A jobb minőségű élet pedig azt is jelenti, hogy jobban fogjuk magunkat érezni a bőrünkben azáltal, hogy hatékonyabban tudunk dolgozni és feladatokat megoldani, ettől sikeresebbnek, különlegesebbnek érezzük majd magunkat, ez pedig az életünk más területein is

Olvass tovább »

Élményfestés – őszi táj

Az ősz a tavasz mellett a legszínesebb időszaka az évnek, a zöld színüket elvesztő levelek számtalan színben tudnak pompázni. Akár még egy fa lombján belül is találkozhatunk egyszerre több színárnyalattal, amely sajátosság előkelő helyre emeli az őszi tájat és erdőt a festészeti témák sorában. Amikor elérkezik az évnek a hűvös idővel, korai sötétedéssel és gyakori esővel járó időszaka és mindenki inkább meleg takarókra, puha párnákra és forró teára vágyik a hosszú erdei séták helyett, a lelkünknek azért jót tesz a természet színváltozásának látványa, mait akár egy festmény formájában is az otthonunkba csempészhetünk. Az már csak hab a tortán, ha ezt a festményt saját magunk készítjük el egy élményfestés foglalkozáson.   Az ősz festői Az ősz különlegessége minden korszakban megfogta a képzőművészeket. A meleg árnyalatú színek kavalkádján kívül számtalan témát szolgáltattak az alkotáshoz az ilyenkor érő gyümölcsök, a szőlő és a belőle készülő bor, az eső, az erdő és állatai és az ebben az időszakban zajló mezőgazdasági munkák. Magyar és külföldi festők egyaránt szívesen választották és választják mostanában is témának az őszt, igazán nincs nehéz dolgunk, ha remek példákat szeretnénk felsorolni.   Claude Monet Az élményfestés foglalkozásaink egyik legnépszerűbb alkotója Claude Monet, akit közvetve az impresszionizmus, mint művészeti irányzat névadójaként is

Olvass tovább »

Élményfestés – Kilátás a Brooklyn hídra

Amerika egy külön világ. Úgy szoktunk rá hivatkozni, hogy a „tengerentúlon” vagy mint „a lehetőségek hazája”, ezekkel a kifejezésekkel is erősítve a különlegességét, a meseszerűségét. Pedig „odaát” is emberek élnek, akik sok esetben az Európából kivándorolt tehetséges ősök leszármazottjai. Lehet, hogy sokan már nem is emlékeznek a pár száz évvel ezelőtti történésekre. És nem emlékeznek arra sem, hogy egy-egy jelképpé nemesült építmény az elődök keze munkáját viseli. Sőt, nem csak a verejtéküket, hanem néha szó szerint a vérüket is adták az építők valamiért, aminek a megvalósulásában hittek mindenek felett. Ilyen építmény például a Brooklyn híd, és mivel egy festményen a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban is megörökíthető ez a kiemelkedő mérnöki teljesítmény, ezúttal „róla” írunk részletesebben.   A Brooklyn híd története A Brooklyn híd az Egyesült Államok egyik legrégibb függőhídja, Manhattan szigetét köti össze Brooklynnal. A világ első acélkábeles függőhídja volt, és 1903-ig a leghosszabb is. 1870. január 3-án kezdték meg a tényleges építését, és 1883. május 24-én adtak át a forgalomnak. Először New York és Brooklyn híd-ként említették, ezután végül 1915-ben kapta hivatalosan a Brooklyn híd nevet. A híd New York városképének kiemelkedő jellegzetessége. Szerkezetileg kábelháló tartja a hidat. A négy, egyenként 27,5 cm átmérőjű legvastagabb kábelt a földbe ágyazták. A két

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü