Élményfestés – Fák és erdők

Egy korábbi bejegyzésben már fontos szerephez jutottak a fák, amikor arról írtunk, hogy milyen jelentéssel bírhat a fa, mint szimbólum. A mindennapokban és a földi ökoszisztémában is különleges jelentősége van a fáknak.

 

A fák jelentősége

Földünk minden kontinensén megtalálhatók a fák. Sok állatnak nyújtanak táplálékot és lakóhelyet, törzsük, gyökerük és lombkoronájuk szintjén egyaránt. A Föld légkörének oxigén tartalmát részben a fáknak köszönhetjük, így tulajdonképpen azok az élőlények is nagyban kötődnek a fákhoz, amelyek nem eszik meg, vagy nem laknak a fa lombjában.

Az alacsonyabban fekvő, enyhe éghajlatú vidékeken leginkább lombhullató erdők élnek. A mediterrán vidékeken babérlombú, viaszos levelű fák, míg a magas hegyeken pedig örökzöld fenyvesek találhatók. A meleg égövi, csapadékos helyeken esőerdők, dzsungelek áthatolhatatlannak tűnő sűrűje virul, míg a szavannákon az ottani körülményekhez alkalmazkodott, szárazságtűrő fák élnek.

Ha a fák eltűnnének bolygónkról, a számunkra ismert világ képe teljesen megváltozna. A fák, az erdők adnak otthont a madaraknak és az erdei állatoknak. A nyári forróságot is sokszor a fák árnyékában vészeljük át. Az erdőkben tett séta, kirándulás, vagy a parkokban egy piknik, felüdülést és kikapcsolódást jelenthet mindenki számára.

A fák is nagyban hozzájárulnak Földünk oxigén termeléséhez, ha elpusztulnának, az beláthatatlan következményekkel járna. Hogy ez hogyan befolyásolná Földünk élővilágát és mi történne az emberiséggel ezek után, azt nem tudni. Amiben biztosak lehetünk, hogy a változások nem jó irányba vinnék el a földi ökoszisztémát.

A fák festője – Paál László

Fákat és erdőt festeni sokkal komplikáltabb, mint elsőre gondolnánk, így nem csoda, hogy kevés olyan festőt tudunk felsorolni, akik kiemelt helyre sorolták a művészetükben a fákat.

A fák festőjeként szokták emlegetni Paál Lászlót, aki rövid, de tartalmas élete során elérte, hogy a magyar tájképfestészet mindmáig egyik legnagyobb hatású alakjává vált, és munkásságának nagy szerepe volt a műfaj későbbi közkedveltségében. Korai műveit a sötét színek, a fény-árnyék hatások játéka jellemezte, amely igazán a fák és az erdők ábrázolásában tudott kiteljesedni.

1872 őszén Paál László Párizsban telepedett le, de az év felét, a tavaszi és a nyári időszakot a főváros melletti Barbizonban, a fontainebleau-i erdőben töltötte. A barbizoni iskolához való csatlakozása nem volt minden előzmény nélküli volt. Még 1869-ben a francia festők Münchenben rendezett bemutatkozó tárlatán ismerkedett meg Gustave Courbet és más barbizoni festők képeivel.

Tragikusan rövid életműve 1875 után tudott kiteljesedni, innentől kezdve festette fő műveit, nagyjából 2 év alatt. A szabadban festett képein a barbizoniak elveit követve elsősorban a természetet, főként meghitt erdőrészleteket ábrázolt nagy szeretettel és szakértelemmel. Erőssége volt a szabadban megfigyelt fények és árnyékok játékának ábrázolása, amely technika akár mély érzelmek kifejezésére is alkalmassá tette mélybarna és zöld tónusokban gazdag tájképfestészetét.

 

Élményfestés fákról a KreatívLigetben

Az egyik legnépszerűbb motívum a festészetben a fák és az erdők ábrázolása. Ez alól a Kreatív Liget Élményfestő Stúdió foglalkozásai sem kivételek. Mindig találhatsz a kínálatunkban többféle lehetőséget is, ami a fák megfestését illeti. Egyénileg vagy párban is lehet hozzánk jönni és elkészíteni az élményfestés alkalmak 3 órája alatt egy csodálatos képet, amelyet aztán azonnal haza lehet vinni.

Nézz körül az Események menüpontban, találd meg a kedvedre való képet és jelentkezz az élményfestésre! Szeretettel várunk!

Blog

Híres női festők – Sonia Delanuay

Sonia Delanuay azon úttörők közé tartozott, akik úgy vélték, hogy a művészetet érdemes lenne a ruhákon, a divat által megmutatni és népszerűsíteni. Elsősorban festő volt, de a legtöbben a divat világából ismerik a munkásságát. Férje, Robert Delanuay is rendkívül ismert és népszerű festő volt, de árnyékából kilépve Sonia is egy nagyon kreatív, produktív és elismert életpályát épített fel.   Sonia gyermekkoráról nem sokat tudni Sonia Delaunay Sarah Stern néven született 1885-ben Ukrajnában. Gyermekkoráról keveset árult el, ezt a korszakot önéletrajzában is csak vázlatosan ismertette. 1890-től anyukája bátyjánál, Henri Terknél nevelkedett Szentpéterváron. Nagybátyja sikeres és gazdag zsidó jogász volt, aki idővel örökbefogadta a kislányt. Ezután Sarah Szonja Terk néven folytatta az életét. A nagybácsi kitűnő neveltetésben részesítette: a legjobb iskolákba járatta, a nyarakat Finnországban töltötte, beutazta vele egész Európát, ahol a legnevesebb képtárakat is meglátogatták. Tizennyolc éves korában akkori tanára javaslatára Németországba, Karlsruhéba ment tanulni egy művészeti iskolába. 1905-ig maradt ott, majd a művészet fővárosába, Párizsba vette az irányt.   Első házassága hamar véget ért Kezdetben  a Montparnasse-i  Académie de la Palette-be járt, de mivel  az iskola módszerei nem igazán voltak ínyére, inkább a párizsi műkereskedéseket, galériákat járta. Ezeken a helyeken ismerkedett meg a kor festészeti törekvéseivel, a posztimpresszionista művészek –

Olvass tovább »

Élményfestés, mint baráti összejövetel

Az utóbbi bő egy év a koronavírus árnyékában valamennyiünk életében lemondásokkal teli volt. A legtöbbünknek a barátokkal, tágabb családdal való találkozások elmaradása okozta a legfájóbb hiányt. S bár egy darabig az online térben szervezett “találkozások” valamelyest kielégítették a társaság iránti vágyunkat, azért mostanra újra eljött az ideje a közös élményeknek, melyek a barátságokat tartósabbá tehetik. A családi kapcsolatok mellett a barátok jelenléte különösen fontos, mivel rokoni kapcsolatainkkal ellentétben, a barátainkat szabadon választhatjuk meg. Márpedig energiát és időt szentelni a barátságok elmélyítésére olyan beruházás, amely többszörösen megtérül.   Milyen hatásai vannak a baráti kapcsolatoknak? Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársai Albert Fruzsina és Dávid Beáta szerint a minőségi emberi kapcsolatok az emberek testi-lelki jólétéért felelnek. Védelmet és támaszt nyújtanak a betegség, a magány, de akár a szegénység ellen is. A személyes kapcsolatok a hosszú élet nem elhanyagolható előrejelzői, mivel azok, akiknek stabil és támogató a kapcsolatrendszerük, jobb fizikai és pszichés egészséggel rendelkeznek. A körülöttük lévő barátok a nehéz helyzetekben erősítik a megküzdési képességeket és feszültségoldó hatással is vannak. A kapcsolatokon keresztül elérhető támogatás nagyban hozzájárul a boldogság érzetünkhöz. A nagyon szoros családi és közeli baráti kapcsolatok érzelmi, de akár anyagi jellegű támaszt tudnak nyújtani, de nem elhanyagolhatóak a lazább barátságok sem, hiszen

Olvass tovább »

Élményfestés – balerinák

Kislány korában majdnem minden nő álmodozott arról, hogy balett-táncos lesz belőle és csodálatos piruettek után vastapsot kap a színpadon állva. A balerinák mindig szépek, kecsesek, hajlékonyak, a közönség imádja őket és gyönyörűen mutatnak a fényképeken, a filmvásznon és a festményeken is.   Balerinák a festészetben A leghíresebb festő, aki balett-táncosnőket festett, Edgar Degas volt. Az 1870-es évektől az Egyesült Államokból való visszatérését követően számos vázlatot készített balerinákról. Az impresszionisták első kiállításán, 1874-ben bemutatta a ’Balettpróba a színpadon’ című munkáját, 1875-76 körül pedig készre festi ’A táncteremben’ című képét. Degas több mint negyedszázadon át folyamatosan balett-táncosnőket festett, vázlatokat és szobrokat készített róluk. Életművének érdekes kiteljesítése volt a szobrászat felé tett kitérője és munkássága. Már 1881-ben kiállított egy kb. egy méteres magasságú balerina szobrot, amelyre a ruhát valódi tüllből varratta rá. A közönség és a kritikusok felháborodtak a próbálkozáson. Részben a mintázás és a mozdulat realitását és esetlenségét, részben pedig a felhasznált anyagok keverését, a képzőművészet és a textilipar tömeggyártású portékájának gátlás nélküli összevegyítését kifogásolták. Nehéz volt a választás, hogy végül is Degas-ban a briliáns ecsetnek, a hamvas színezésnek, a fény szuverén kezelésének, vagy a könnyed mozdulat meggyőző ábrázolásainak mesterét ünnepeljük-e inkább. Hiszen alkotásain valamennyinek jelentős szerep jutott. A tárgyila­gos vizsgálatok eredménye

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü