Mesterséges intelligencia – Műalkotáselemzés a jövőben

A jövőben arra számíthatunk, hogy egy mesterséges intelligencián alapuló gép fogja elmagyarázni az érdeklődőknek, hogy mit érdemes tudniuk egy-egy műalkotásról. Vagy legalábbis arról, hogy milyen stílusba sorolhatók be és mire hasonlítanak. Az új fejlesztéseknek azonban sokkal fontosabb felhasználási területei is lehetnek, például a hamisítványok kiszűrésében.

 

Kutatás a képzőművészeti alkotások összehasonlításával

Történt, hogy az MIT (Massachusettsi Műszaki Egyetem) egyik hallgatója egy kiállításon felfigyelt rá, hogy két művészeti alkotás mennyire hasonló jegyeket hordozhat annak ellenére is, hogy egyébként nincs köztük semmilyen kimutatható összefüggés. A kurátorok tudatos választása következményeként az informatikus hallgató egymás mellett láthatta Francisco de Zurbarán Szent Serapion című festményét és Jan Asselijn Fenyegetett hattyú című képét. Ennek az élménynek a nyomán pedig elkezdte vizsgálni azokat a rejtett kapcsolatokat, amelyek felfedezhetők lehetnek a művészettörténet tanulmányozásával. A kutatás egészen odáig jutott, hogy egy saját kutatócsoportot toborzott, aztán pedig a Microsoft támogatását is elnyerve próbálta algoritmizálni a felfedezéseket.

A kutatás célja a képkereső technológiák továbbfejlesztése a napjainkig a világon keletkezett több millió festmény feldolgozásával, illetve a lehetséges párhuzamok feltárásával azok témái, motívumai és vizuális jellegzetességei között. A kidolgozott rendszer jelenleg a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum és az amszterdami Rijksmuseum adatbázisával dolgozik, és mostanra már annyira hatékony, hogy egy adott képet, festményt vizsgálva könnyen behatárolja a lehetséges kulturális környezetet vagy médiumokat, és viszonylag gyorsan meghatározza az eredeti kereséshez leginkább hasonló munkákat.

Érdekes példa a rendszer működésére, hogy egy 18. századi holland házikabát képére adott találatok legelsőként egy kínai kerámiafigurához vezetnek. Ezzel tulajdonképpen indirekt módon feltárta a kínai porcelánok és ikonográfia megjelenését a hollandiai művészetben és közéletben a 16. századtól fellendülő kereskedelem nyomán.

 

További lehetőségek a mesterséges intelligencia segítségével

A mesterséges intelligencia használata természetesen nem csak a múlt feldolgozására alkalmas. A technológia, amelyet az előbbiekben felvázolt rendszer is használ, széles körben elterjedt a tárgyak hasonlóságainak azonosításában, így például az internetes kereskedelemben felbukkanó termékajánlásokban. Ennek a már korábban is használt módszernek azonban megvannak a maga korlátai. Ha a festményeknél maradunk, akkor azt láthatjuk, hogy csak az adott művész alkotásai között zajlik a keresés, vagy más esetekben feltétel nélküli kereséseket is lehet indítani, amikor a kismillió találat közül a felhasználó választja ki a számára legmegfelelőbbet.

Az újonnan kidolgozott rendszer újdonsága, hogy a feltételes keresésekhez az algoritmus maga rendeli hozzá az olyan szükséges szűrőket, mint amilyen a textúra, a tartalom, a színek vagy a pózok. Ezt egészen addig folyamatosan végzi, amíg nem jut az értékelése szerinti legpontosabb eredményekre. Az algoritmus a vizsgálat során fastruktúrába rendezi az egymáshoz hasonló tételeket. Ezen a fán egyre feljebb haladva alkalmazza az újabb és újabb szűrőket. Ezzel a folyamattal – a kutatók szándéka szerint – eddig nem érzékelt és nem nyilvánvaló összefüggéseket tárhat fel a műalkotások között.

Az új technológia valószínűleg alkalmas lesz a hamisított fotók és videók leleplezésére is, de nekünk nem elsősorban ezért érdekes. Inkább azon lehetőségek miatt, amely az emberiség története folyamán felhalmozott hatalmas mennyiségű művészeti alkotás elemezhetőségét jelentik. Az alkotók és alkotásaik összehasonlíthatósága olyan eddig nem észrevehető hasonlóságokat és összefüggéseket tárhat fel, amelynek segítségével sokkal többet megtudhatunk és megérthetünk a művészek munkáiról.

Az eredetiségükben vitatott művek is újra elővehetők és megvizsgálhatók lesznek. Ezzel nagy eséllyel eloszlatva a velük kapcsolatos kétségeket.

 

KreatívLiget alkotások

A nálunk készülő alkotások minden kétséget kizáróan ahhoz a személyhez kapcsolódnak, aki elkészíti őket. Frissen, még az élményfestés napján hazavihető és akár elhelyezhető a falon vagy elajándékozható.

Ha saját magunk készítette festményt helyezünk a falra vagy ajándékozunk egy számunkra kedves személynek, az biztosan garantáltan egyedi lesz. Egy korábbi bejegyzésünkben részletesen írtunk róla, hogy milyen szempontok alapján érdemes kiválasztani a megfestendő képet. Ezeket a tanácsokat átolvasva és figyelembe véve választhatsz a Kreatívliget Élményfestő Stúdió kínálatából. Az Események menüpontban találhatsz egy számodra kedves képet és a 3 órás foglalkozás alatt pedig elkészítheted azt.

Szeretettel várunk a foglalkozásaink valamelyikén!

Blog

A római kori festészet

A római kori festészet

A festészet különböző korszakait és stílusai bemutató cikksorozatunk az időszámításunk szerinti X. századtól foglalkozik ezzel a szerteágazó témával, és egyáltalán nem szerepel benne a megelőző időszak, sem annak meghatározó szereplői. Most ezt a hiányosságot szeretnénk pótolni valamelyest és sokak személyes kedvencét, a római kort vesszük górcső alá a festészeti vonatkozások szempontjából.   Művészetek a római korban A római kultúra és művészet egyik meghatározó alapja a vallás, amelyre erősen hatott a görög többistenhit, tulajdonképpen „átvették” a görög isteneket a saját vallásukba, új néven nevezve őket. A művészet alakulására is nagy hatással voltak a görögök, egész pontosan a kézművesek, a művészek és a tanítómesterek, mivel ők is nagy számban érkeztek bevándorlóként vagy behurcolt rabszolgaként a hatalmas változásokon keresztülmenő Római Birodalomba. Az időszámításunk előtti III. századig a képzőművészetek fejlődése meglehetősen lassan zajlott. A római művészetek kialakulásában jelentős hatása volt az ősi itáliai, ezek közül is elsősorban az etruszk művészek alkotásainak. A görög művészet hatása csak később válik uralkodóvá, abban az időben, amikor a hódító hadjáratok során elsősorban a görög szobrászat kiváló alkotásait tömegével hurcolják hadizsákmányként Rómába. Az i.e. II. századtól  a görög vagy görög hatású szobrok szinte elmaradhatatlan tartozékai lettek a római középületeknek és az előkelő lakóházaknak. A szobrokra mutatkozó egyre növekvő kereslet

Olvass tovább »

Élményfestés – Téli táj

Mostanában egyre kevesebbszer örvendeztet meg minket az időjárás egy igazán kiadós havazással, olyannal főleg elég ritkán, ami megmarad pár óránál tovább, esetleg néhány napig is. Így tehát nem csoda, hogy az igazi téli hangulatra mindenki ki van éhezve, aki látja a hó csillogó fehérségében és a jég áttetsző tömegében a tiszta szépséget. Havas tájképekben ezzel szemben akár egész évben gyönyörködhetünk az otthonunk falán, ha éppen úgy tartja kedvünk, és akár saját festményünk is lehet ilyen témában, mert kereshetünk egyet a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatában és elmehetünk egy élményfestésre. Elég régóta közkedvelt témának számítanak a téli tájképek a képzőművészetben és a „kis jégkorszak” idején nem is kellett az alkotóknak messzire mennie egy kis ihletért, hiszen a havas látkép Európa középső sávjában is olyan jellemzője volt a téli időszakoknak, mint napjainkban jóval északabbra.   Téli tájak a festményeken Olyan festőket gyűjtöttünk össze ebben a bejegyzésben, akik nem mindannyian a havas tájak ábrázolásával vívták ki maguknak a hírnevet, inkább valami mással érték el a népszerűséget. Nem mehetünk el azonban ezen művészek képei mellett szótlanul, hiszen olyan értéket képviselnek az egyetemes művészettörténetben, amely nélkül határozottan kevesebb lenne az életünk.   Hendrick Avercamp A saját idejében sem volt és később sem lett olyan híres, mint

Olvass tovább »

Festők fordulatos élete – Hugo van der Goes

A mai cikkünkben egy középkori flamand festő, Hugo van der Goes életét és fő művét mutatjuk be. Sok tekintetben volt újszerű a munkássága, szinte megszállottan törekedett arra, hogy elődeit meghaladja, a festészetet megújítsa. Mint oly sok zseninek, neki sem adatott meg a kiegyensúlyozott lelkiállapot, élete vége felé egyre többet küzdött démonaival. Művei azonban inkább géniuszának állítanak emléket. Képeinek realizmusa, részletgazdagsága, az emberi testbeszéd és mimika jól eltalált finomságai mind-mind kiemelik őt kortársai közül.   A korai éveiről nem sokat tudunk Születésének, halálának pontos időpontját nem tudjuk,  annyi bizonyos, hogy a 15. században élt és alkotott. 1435-1440 között születhetett Gentben, halála pedig Brüsszelben következett be 1482 környékén. A genti festő céh megbecsült tagja lett és Gent város művészeti életében vezető szerepet töltött be. A mesteri címet 1467-ben nyerte el. Az irányú törekvése, hogy az adott kor festészeti sémáit meghaladja, fényesen sikerült neki.   Kolostorban lelt menedékre, de lelki nyugalmát itt sem találta A mesteri címe megszerzése után 10 évvel a Brüsszel melletti Ágoston rendi Vörös kolostorba vonult el egyre gyakoribb őrültségi rohamai miatt. Az itt töltött idejéről egy szerzetes részletes írásos megemlékezései tudósítanak bennünket. Kezdetben folytatta a festést és a barátai látogatásait is fogadta, 1480-ban még Habsburg Miksa is tiszteletét tette

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü