Híres női festők – Victorine Meurent

Még a legtájékozottabb művészetkedvelők is zavarba jönnek, ha olyan nőket kell felsorolniuk, akik a festészet területén maradandót alkottak. A XX. század időszakából még biztosan eszünkbe jutnak női festők, de ahogy haladunk visszafelé az időben, úgy válhatunk egyre bizonytalanabbá, hogy egyáltalán voltak-e a régebbi korszakokban olyan hölgyek, akik a festészetben találták meg a hivatásukat.

Biztosan állítjuk, hogy minden korban voltak női festők és persze az is bizonyos, hogy nem mindegyiküknek maradt fenn a neve vagy a képei az utókor számára.

A női festőkről szóló bejegyzésünkben már megemlítettük Victorine-t, de ez a cikk most csak róla és a munkásságáról fog szólni.

Manet modellje

Victorine Meurent nem festő dinasztiából származott és nem volt jómódú családja sem, így egészen más módot kellett találnia, hogy lehetősége legyen ismereteket és gyakorlatot szerezni a festészet terén. Először modellnek állt, hogy pénzt keressen és ezen az úton is közelebb kerüljön a művészekhez.

Hiába volt azonban a tehetsége és a törekvése, hogy elismert női festő legyen, az utókor számára egy képen kívül nem maradt fenn semmi az életművéből. A modell karrierje segítségével viszont maradandó emléke lett. 19 éves korában Édouard Manet a ’Reggeli a szabadban’ és az ’Olympia’ című képeihez is ő állt aktmodellt, a kor megbotránkozását kiváltva. Több más Manet festményen is szerepel, ezek kevésbé ismertek. Ilyen például a ’Nő papagájjal’, az ’Utcai énekes’ és ’A gitáros’ című kép.

Abban az időben Edgar Degas és Alfred Stevens belga festőművész – egyébként mindkettő Manet közeli barátja – is alkalmazta Meurent-et modellként. Stevensszel való kapcsolata állítólag különösen szoros volt.

Manet az 1870-es évek elejéig továbbra is modellként alkalmazta Meurent-et, de amikor a nő elkezdett művészeti órákat venni, és rendszeresen festeni, eltávolodtak egymástól. Victorine Meurent-et vonzotta az akadémikus festészeti stílus, amelyet Manet ellenzett.

Az utolsó Manet festmény, amelyen Meurent szerepel az 1873-ban festett ’Gare Saint-Lazare’ (amely nem tévesztendő össze Monet azonos nevű festményével).

Victorine Meurent életrajz

Meurent Párizsban született, szülei kézművesek voltak. Édesapja bronzzal dolgozó tárgyműves volt, az édesanyja pedig kalapos. Meurent már egészen fiatalon elkezdett modellkedni. Tizenhat éves volt, amikor már Thomas Couture műtermében állt modellt, ugyanebben az időben kezdett el festészetet tanulni a mesterétől. 1862-ben állt modellt először Manet festményhez, amely az ’Utcai énekes’ című kép volt. Nem véletlen a festmény témája, hiszen Manet először úgy figyelt fel a lányra, hogy meglátta az utcán, ahogyan a gitárját cipelte. Különösen szembetűnő jelenség lehetett vékony termete miatt, amely miatt a La Crevette (A garnélarák) becenevet is ráaggatták, és vörös hajára, amelyet Manet megcsodálhatunk több Manet festményen is.

A gitározás mellett Meurent egyébként hegedült is, ráadásul tanítványai is voltak mind a két hangszeren, és kávézókban, kis kamarakoncerteken lépett fel a tehetségének köszönhetően.

A Párizsi Szalon elismert művésze

1875-ben Meurent elkezdte Étienne Leroy portréművész munkáit tanulmányozni, és rendíthetetlenül festett ő maga is. A következő évben Meurent először nyújtotta be saját munkáját a Szalonban, és azt azonnal el is elfogadták. Ezt azért is érdekes megjegyeznünk, mert Manet saját beadványait a zsűri abban az évben elutasította.

Victorine Meurent alkotásai az 1885-ös és az 1904-es kiállításon is szerepeltek. Összesen végül hat alkalommal állított ki a Szalonban. 1903-ban felvették a Société des Artistes Français-ba, Charles Hermann-Leon és Tony Robert-Fleury, a Société alapítóinak támogatásával.

1906-ban Meurent úgy döntött, hogy elhagyja Párizst, és egy Colombes nevű folyóparti városkába költözött, ahol élete hátralévő részében egy Marie Dufour nevű nővel élt. Még a nyolcvanas évei elején is művészként emlegette magát, amint azt az akkori népszámlálás rögzítette.

Victorine Meurent 1927. március 17-én halt meg. Élettársának 1930-ban bekövetkezett halála után a colombes-i ház tartalmát felszámolták, életművéből egyetlen festmény maradt fenn az utókor számára, amely a Colombes-i Városi Művészeti és Történeti Múzeumban tekinthető meg.

Lépj Te is Victorine Meurent nyomdokaiba, és gyere el hozzánk festeni! Az aktuálisan elérhető festményeket és a hozzájuk tartozó időpontokat az Események menüpontban találod meg. Reményeink szerint mindenki megtalálhatja a neki megfelelő képeket, ha mégsem így lenne, írd meg nekünk, hogy mit szeretnél festeni.

Korábbi élményfestés alkalmainkról sok fényképet találhatsz a KreatívLiget Élményfestő Stúdió Facebook oldalán, ahol követni is érdemes minket, mert az elkészíthető képekről és más fontos híreinkről írunk bejegyzéseket követőinknek.

Blog

Állatos festmények a nagyvilágban

Az állatok képi ábrázolása majdnem egykorú az emberiséggel. A kezdetekben persze teljesen más okból és céllal rajzolt vagy festett állatokat az ősünk a barlangok falára. Képeinek elsődleges értelme a bőséges vadászzsákmány iránti elkötelezettség volt, nekünk pedig – több ezer évvel később – értékes információforrás elődeink életéről és körülményeiről. Ahogy fejlődött az emberiség, úgy lett egyre sokszínűbb az állatok ábrázolása is, amely sok esetben összefüggött az adott népcsoport hitvilágával, vallási nézeteivel. Ezzel kapcsolatban elég például az egyiptomi kultúrára gondolnunk, ahol a különböző állatokkal megszemélyesített istenekről készült szobrok, festmények és rajzok nagy számban maradtak fenn az utókor számára vagy akár azokra az indiánokra, akik totemállatok „használatával” látták biztosítva a jövőjüket. Híres állatos festmények Olyan képeket szeretnénk bemutatni, amelyeket biztosan mindnyájan ismertek, de mégis jó feleleveníteni a háttértörténeteket, amelyek ezekhez a festményekhez tartoznak. Hölgy hermelinnel A kép Leonardo da Vinci egyik leghíresebb festménye, Hermelines hölgy néven is szokták említeni. A híres művész korai munkái közé tartozik ez a kép, és újítást hozott az itáliai festészetben, mert egyike volt az első olajfestményeknek. Egyes vélemények szerint, bár a kép címe szerint a hölgy egy hermelint tart a kezében, az állat valójában inkább egy vadászgörény. Ebben sajnos nem tudunk igazságot tenni, de az biztos, hogy

Olvass tovább »

Élményfestés – Egzotikus tájak

Az egzotikus tájak több okból is lehetnek szívünknek kedvesek. Vagy azért, mert már jártunk ilyen tájon, és szeretjük felidézni az ott megszerzett élményeket. Másik esetben pedig pont azért, mert még sosem jártunk ilyen helyen, de nagyon szeretnénk vagy nagyon tetszenek ezek a helyek. A visszaemlékezés vagy akár az álmodozás, tervezgetés időszakában is jó az egzotikus tájképeket nézegetni, illetve még jobb azokban egy alkotó folyamat keretein belül elmerülni. Mi az, ami egzotikus? Az egzotikus jelentése: távoli vidékről való. Lehet az akár nép, növény, állat vagy akár egy beszélt nyelv is egzotikus. A jelző távoli, tengerentúli, főleg forró égövi vidéken élő emberek, növények vagy tenyésző állatok, illetve velük kapcsolatos, hozzájuk tartozót jelent. Átvitt értelemben lehet rendkívüli vagy különös is, a megszokottól nagyon eltérő és rendszerint egy távoli világrész hangulatát sugalló. Egzotikus festészet Elsőre Paul Gauguin jutott eszünkbe erről a témáról, persze nem véletlenül. A párizsi születésű Eugène Henri Paul Gauguin a 19. századi festészet méltán ismert alakja. Az ő festményei méltó helyet érdemelnek a posztimpresszionizmus igazi alkotásai között Cézanne és Van Gogh művei mellett. Gauguin a színekkel merészen bánt és folyamatosan kísérletezett, hogy hogyan érheti el a legszebb árnyalatokat a vásznon. A festő élete igazán kalandos volt. Élt Peruban, Panamában,

Olvass tovább »

Festők fordulatos élete – Amadeo Modigliani

A híres festők életét bemutató sorozatunknak több olyan eleme is volt már, amelyben nem éppen vidám életútról és végkifejletről írtunk. Sok olyan művésze volt az egyetemes művészettörténetnek, akik nem vetették meg a káros szenvedélyeket és a veszélyes életet, illetve jó néhányan szenvedtek valamilyen pszichés problémától is. Ez utóbbi erőteljes lenyomatot hagyott aztán az egész életükön is, nem kímélve azokat az embereket sem, akik hosszabb vagy rövidebb ideig társul szegődtek egy ilyen – saját korában nem eléggé értékelt – művésznek. Érdekes kérdés, hogy egy művész életpályájához mennyit tesz hozzá vagy mennyit vesz el belőle, hogy ő maga milyen ember. Modigliani esetében sajnos az látszik, hogy hiába a tehetség, a siker és a fokozatosan elért ismertség, ezekkel jól kell tudni együtt élni, a megkeresett javakra pedig tudni kell vigyázni, különben elveszhetnek. Modigliani élete Amadeo Modigliani 1884. július 12-én született Livornóban. Kereskedő édesapja korán tönkrement, francia származású édesanyja azonban fontos szerepet játszott abban, hogy fia művész pályára került. 1898-ban kezdte meg művészeti tanulmányait, 1902-ben Firenzébe utazott és beiratkozott a Szabad Akt Iskolába. 1903-ban már Velencében élt, ahol tanulmányozhatta a reneszánsz művészetet és találkozott Umberto Boccionival és Ardengo Sofficivel, a futurizmus vezéralakjaival. 1906-ban Párizsba költözött, és a párizsi iskolához csatlakozott. Modigliani ekkor kezdte

Olvass tovább »