Élményfestés – Egzotikus tájak

Az egzotikus tájak több okból is lehetnek szívünknek kedvesek. Vagy azért, mert már jártunk ilyen tájon, és szeretjük felidézni az ott megszerzett élményeket. Másik esetben pedig pont azért, mert még sosem jártunk ilyen helyen, de nagyon szeretnénk vagy nagyon tetszenek ezek a helyek. A visszaemlékezés vagy akár az álmodozás, tervezgetés időszakában is jó az egzotikus tájképeket nézegetni, illetve még jobb azokban egy alkotó folyamat keretein belül elmerülni.

 

Mi az, ami egzotikus?

Az egzotikus jelentése: távoli vidékről való. Lehet az akár nép, növény, állat vagy akár egy beszélt nyelv is egzotikus. A jelző távoli, tengerentúli, főleg forró égövi vidéken élő emberek, növények vagy tenyésző állatok, illetve velük kapcsolatos, hozzájuk tartozót jelent.

Átvitt értelemben lehet rendkívüli vagy különös is, a megszokottól nagyon eltérő és rendszerint egy távoli világrész hangulatát sugalló.

 

Egzotikus festészet

Elsőre Paul Gauguin jutott eszünkbe erről a témáról, persze nem véletlenül. A párizsi születésű Eugène Henri Paul Gauguin a 19. századi festészet méltán ismert alakja. Az ő festményei méltó helyet érdemelnek a posztimpresszionizmus igazi alkotásai között Cézanne és Van Gogh művei mellett. Gauguin a színekkel merészen bánt és folyamatosan kísérletezett, hogy hogyan érheti el a legszebb árnyalatokat a vásznon.

A festő élete igazán kalandos volt. Élt Peruban, Panamában, Tahitin, de a Marquise- és Martinique-szigeteken is. Nem túl hosszú élete során volt tengerész és tőzsdeügynök, festeni pedig csak később kezdett el. Már 28 éves volt, amikor az első tájképét kiállították. Van Gogh-al való barátsága számos műalkotást és némi stílusváltozást is eredményezett. Később azonban a két festő megszakította a kapcsolatot, amelynek a legenda szerint az egyik oka minden a levágott fület eredményező veszekedésük lehetett.

Gauguin a bennszülöttekkel való együttélése Tahitin festészetének legdominánsabb tematikáját, életének pedig talán legmeghatározóbb élményét adta.

A festő Martinique szigeteken töltött hónapjai alatt is készített tájképeket. Ebben az időszakban térben messzire került impresszionista festőtársaitól, de a stílusra jellemző vonásokat mégis megőrizte, és játékos vonalakkal tette kiemelkedővé a sziget élővilágát. Képein megelevenítette az erős fényeket és ragyogó színeket, amelyek vonzóvá tehetik a szem számára a buja növényzetet.

A trópusi tájak és tengerpartok a jelenkor művészeinek is elegendő ihletet szolgáltatnak ahhoz, hogy különleges és szemet gyönyörködtető képek születhessenek a témában.

 

Alkoss Te is egzotikus tájképet!

Az aktuális kínálatot megtalálod a Helyszíni élményfestések menüpontban, ahol a festmények időpontokhoz rendelve vannak felsorolva és eszerint választhatsz közülük olyat, amely minden szempontból megfelel az igényeidnek. Egzotikus és más tájképekkel is folyamatosan készülünk, ezek a témák a legkedveltebbek közé tartoznak a hozzánk érkező alkotók körében.

Tartozz Te is a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kreatív közösségéhez és csatlakozz a Facebook oldalunk követőihez is!

Blog

Jonna Jinton, a svéd polihisztor

A mai cikkünkben egy igen sokoldalú fiatal művészt mutatunk be, aki Svédország varázslatos tavai és hegyei közt alkot és él. A mindössze 33 éves Jonna Jinton Youtube csatornájának köszönhetően akárki bepillantást nyerhet életébe, ahol természetesen főként a szebb pillanatokat osztja meg követőivel, de nem titkolja el az Észak-Svédországban zajló élet nehézségeit sem. Jonna Jinton jó példája annak, hogy érdemes követni az álmaidat, még akkor is, ha nem tudod, hová visznek. Bár videói, művészete és zenéje gyönyörűen ábrázolja a természetet és a világ csodáit, amelyben él, azt sem rejti véka alá, hogy Észak-Svédországban nehéz a társadalomtól távol élni. Videóiban őszintén beszél a végtelennek tűnő hideg telekről és a sötétség hosszú időszakainak valóságáról. A gyönyörű tájon kívül bemutatja projektjeit: Jonna fotós, filmes, énekes, festő és ékszertervező is egyben. Emellett férjével műveli kertjét, saját kezűleg újítja fel otthonát, bútorait és vezeti vállalkozását. A városi lét kényelmét hátrahagyva ugrott bele az ismeretlenbe Mára Jonna Jinton Sweden egy világszerte elismert vállalkozás, ami így messziről rendkívül irigylésre méltó, de az odavezető út nehézségekkel, küzdelmekkel volt teli. 21 éves volt, amikor úgy döntött,  otthagyja Göteborgot, a svéd nagyvárost, ahol addig élt. Úgy érezte magát, mint aki saját kis lakásának foglya, a lelke másra vágyott. Valami olyasmire, amit

Olvass tovább »

Kiállítás ajánló – Szecesszió, Art Deco, Népművészet

Egy csodálatosnak ígérkező kiállítás nyílik meg 2024. január 31-én a Hagyományok Házában.   Művészetek női szemmel A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa (a szecesszió, illetve az art deco) és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából. Olyan női művészek nézőpontján keresztül mutatja be a korszakot, mint Lesznai Anna, a Zsolnay nővérek, Mallász Gitta, Undi Mariska, Lukáts Kató vagy Zsindelyné Tüdős Klára, akik mindannyian úttörők voltak a maguk idejében. Munkásságuk közös pontja, hogy tudatosan fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé. Látásmódjukat, szakmai tevékenységüket izgalmas és reprezentatív tárgyak segítségével kívánják a kiállítás szervezői megeleveníteni, a történetmesélés eszközeivel kibontva életük és a népművészet kapcsolatát. Műveikkel párhuzamosan bemutatják a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum által őrzött tárgyakat is, hogy új perspektívákat kínáljanak a gyűjteményhez, és előtérbe helyezzék az ott megjelenő műalkotásokat, művészeket, témákat. A gyűjteményes tárgyak párbeszédbe lépnek a kiállításhoz más köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött művekkel, így a közönség számára is láthatóvá válik a kollekció jelentősége. A kiállítás gyűjteményi fókuszában szintén női alkotók vannak, azok a hímző parasztasszonyok, akik munkásságukkal fontos mérföldköveket raktak le a régi hímzőművészet kutatásában és az új motívumkincs kialakításában. Ilyen volt Király Ilus, Kis Jankó Bori és Csuhai Józsefné (Pólik Erzsébet).  

Olvass tovább »

Élményfestés – Éjjeli szarvas

Az évnek a hűvösebb felében, a karácsony közeledtével valahogy mindig több figyelem irányul a szarvasokra. A szarvasbőgés és az egymásnak csapódó agancsok zaja már az őszi erdő csendjét felverik. Télen pedig, az ünnepek közeledtével a szarvasok a Mikulás érkezése és a karácsony kapcsán is felbukkanó szereplők, dekorációként, hangulatelemként is sok otthonnak válnak díszévé ebben az időszakban.   Tudnivalók a szarvasokról A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat. A szarvasok legtöbb faja az őzekkel együtt a szarvasfélék családjába tartozik. Egyes nyelveken egyazon szó jelöli a szarvast és az őzet is. A magyar nyelvben a szarvasmarhához hasonlóan a szarvas hímjét bikának, a nőstényét tehénnek, a kicsinyüket pedig borjúnak nevezzük. A szarvasbika legfeltűnőbb testi jellegzetessége az agancsa. A rénszarvasnál a tehénnek is van agancsa, a többi szarvasfajnál pedig csak a bikának. A Kárpát-medencében ma élő két szarvasfaj közül csak a gímszarvas őshonos. A dámszarvas (vagy más néven dámvad) betelepítéssel került a régióba, amely esemény pontos időpontja vitatott. Európa, Ázsia és Amerika északi vidékein él a hatalmas termetű jávorszarvas és a háziállatként is tenyésztett rénszarvas. Indiában a pettyes szarvas, az amerikai földrészen pedig a fehérfarkú szarvas a leggyakoribb.   A szarvasok agancsa Az agancsokat minden évben levetik, és helyette újat növesztenek. Az agancs

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü