Festők fordulatos élete – Moïse Kisling

Moïse Kisling lengyel származású festőművész volt, aki a 20. század első felében Párizs művészvilágának egyik meghatározó alakja volt. Stílusát nehéz behatárolni, mivel az évek alatt több irányzatot is kipróbált, de egyik mellett sem kötelezte el magát. Gazdag életművében nyomon követhető kísérletező kedve. Képei között találunk fauvista, expresszionista, kubista, konstruktivista és szürrealista alkotásokat is. A Párizsi Iskola külföldről származó tagjaként ő is beletanult a párizsi festészetbe, miközben a Lengyelországból származó hagyományaival nem szakított. Mestere volt annak, hogy összeegyeztesse saját népi hagyományait az európai festészet hagyományaival és a modern stílusokkal.

Korán otthonra lelt Párizsban

Moïse Kisling 1891 -ben született Krakkóban, de alig 19 évesen Párizsba költözött a krakkói képzőművészeti iskola tanárának, Józef Pankiewicz-nek tanácsára. Kiköltözése után nem sokkal a párizsi bohém művészvilág fontos alakjává vált, gazdag kapcsolatrendszerének köszönhetően a „Montparnasse hercegének” is becézték. A párizsi kávézókban ismerkedett meg Picassóval, Braque-val, Gris-szel, Derainnel. Eleinte egy műteremben dolgozott Kees van Dongennel, később saját stúdiót hozott létre. Barátja volt Marc Chagallnak, Chaim Soutine -nak és különösen mély barátság fűzte Amadeo Modiglianihoz.

Saját stílust teremtett

Az első világháború kitörésekor, 1914-ben jelentkezett a francia idegenlégióba, 1915-ben azonban olyan súlyosan megsebesült, hogy leszerelték. Ezután megkapta a francia állampolgárságot. Párizsba visszatérve folytathatta festői pályáját, ekkor festette le őt Modigliani. Ezt az arcképet ma a párizsi Musée d’Art Moderneas őrzi.

Modigliani hatása képein tetten érhető, Kisling portréfestményein is megjelennek melankolikus arcok, de ez nem nem volt tartós befolyás. Inkább folytatta a lengyel hagyományokat, a színes formák dinamizmusának ábrázolását, a sima arcú és álmodozó tekintetű aktok, portrék festését. Emberábrázolása nagyon jellegzetes, stilizált, kissé karikatúra szerű, de semmiképpen nem sértő módon. Modelljeit körüllengi egyfajta ábrándos varázs. Portréi valamelyest hasonlítanak egymásra, miközben nagyon jó arányérzékkel ragadja meg az adott modellre jellemző arcvonásokat. Kiki de Montparnasse is számtalan alkalommal volt modellje.

Boldog magánélete volt

Másik gakran szereplő modellje nem volt más, mit felesége Renée Kisling. Vele 1916-ban kötött házasságot, mely Kisling haláláig tartott. Két fiuk született, akik a Jean és Guy nevet kapták. Magánéletükről nem sok információ maradt fent, de úgy tartják Kisling nagyon jó férj és apa volt. Feleségével kölcsönösen tisztelték és szerették egymást, szeretetben, bizalomban és egyetértésben élték életüket. Ez a kiegyensúlyozott magánélet viszonylag ritkaságszámba megy a 20. századi, világháborúktól traumatizált művészek körében. Talán ez a tény is teszi olyan megnyugtatóvá, az emberi szépséget ünneplővé műveit.

Kisling kedvelt témái a portrékon, aktokon túl a csendéletek és tájképek voltak. Csendéletei magas technikai tudásról adnak tanúbizonyságot, mesterien bánt a színekkel és a kompozícióval.Pop Sok időt töltött Provance-ban, itt számos képen igyekezett megörökíteni ezt a varázslatos tájat.

Rövid kitérő Amerikában

A második világháború azonban az ő életébe is beleszólt. 1940-ben ismét jelentkezett a francia hadseregbe, aztán zsidó származása miatt üldözte a Gestapo. Menekülnie kellett, Spanyolországon és Portugálián keresztül jutott el az USA-ba. A második világháború alatt New York-ban lelt otthonra, ahol folytatta az alkotást. Amerikában is elismerték érdemeit, a New Yorkban és Washingtonban is volt kiállítása. Érdekesség, hogy a Kisling család szomszédja Aldous Huxley író, filozófus volt Kaliforniában.

A háború végén, 1946-ben tért vissza szeretett választott hazájába, Franciaországba. Provence-ban töltötte a legtöbb idejét, itt festett haláláig. 1953-ban, 62 évesen ért véget élete, halála előtt 10 napig gyomorbántalmak gyötörték.

Munkái számos múzeum gyűjteményét gazdagítják, megtalálhatók képei a Harvardi Művészeti Múzeumban, a British Múzeumban, a Metropolitan Museum of Art-ban, a Tokyoi Fiju Art Museumban, és Genfben is. Halála után egy francia városban Sanary-sur-Merben róla nevezték el a főutcát.

Amennyiben te is szeretnéd kipróbálni magad a vászon mögött, de nem tudod hogyan kezdj hozzá, bátran kérd segítségünket! Válogass helyszíni élményfestő alkalmaink, vagy otthoni élményfestő szettjeink között és tapasztald meg az alkotás nyújtotta örömöt!

Blog

Tavaszi programajánló – Hieronymus Bosch kiállítás a Szépművészeti Múzeumban

A festőművészet kedvelőinek egy igazi csemegében lehet részük most a Szépművészeti Múzeumban. Ugyanis az utóbbi 50 év legjelentősebb Hieronymus Bosch tárlatát lehet megtekinteni Budapesten, idén áprilistól egészen július közepéig. A kiállítás közel 90 műalkotás megcsodálására ad lehetőséget és hihetetlen szervezési munka áll mögötte. Hiszen a főváros legjelentősebb képtárába mintegy 50 köz- és magángyűjteményből érkeztek remekművek, olyan nívós helyekről, mint a New York-i Metropolitan Museum of Art, a párizsi Musée du Louvre, az amszterdami Rijksmuseum, a londoni The National Gallery, a Los Angeles-i J. Paul Getty Museum, a The Morgan Library & Museum, New York, vagy a madridi Museo Nacional del Prado. A fennmaradt Bosch életmű fele Budapesten van Bár a kiállítás közel 90 műalkotást vonultat fel, ebből 10 eredeti Bosch mű. Ugyanis Hieronymus Bosch-tól összesen húsz festmény és hasonló mennyiségű rajz maradt fenn, ezért ez a 10 kép is hatalmas eredmény, hiszen az életmű fele Budapesten van. A mester saját kezű festményei és rajzai mellett a kiállításon az életmű előzményeihez kötődő alkotások, valamint műhelyének és követőinek legjellegzetesebb remekművei is láthatók. A kiállításon bepillantást nyerhetünk a Bosch-t körülvevő korszak, művészeti miliő, a németalföldi festészet hangulatába. Az összegyűjtött műalkotások és irodalmi források kontextusba helyezik ennek a páratlan alkotónak a szemléletmódját, utánozhatatlan

Olvass tovább »

Újévi fogadalmak

Elérkezett az idei év vége és hamarosan kezdődik egy új. Ilyenkor sokan, sokféle fogadalmat tesznek, amelyeket sajnos elég gyakran hamar elfelejtenek. vannak akik egy ideig még próbálkoznak betartani az ígéreteiket, de ahogy halad előre az idő, egyre inkább elmúlik a lelkesedésük. Miért nem tudjuk betartani az újévi fogadalmainkat? Valószínűleg azért, mert az emberek olyan dolgokat akarnak magukra erőltetni, amelyeket nem is igazán éreznek a magukénak. Olyan is előfordul, hogy nem okoz semmilyen örömet a számukra a megvalósításuk. A másik probléma azzal van, hogy túl nagy célokat határoznak meg maguknak az újévi fogadalmat tevők, amely előtt már rögtön az elején megtorpannak. Pedig a legtöbbször egy kis erőfeszítéssel is sok mindenen lehetséges változtatni. A nagy változtatások és fogadalmak helyett jobb kisebb léptékben és kisebb célokban gondolkodni. Az így elért sikerek pedig elegendő motivációt adhatnak a folytatáshoz is. A rossz szokások elhagyása és a jó szokások beépítése a mindennapokba ne egy pár napos projekt legyen, hanem egy folyamat, amelyben több részre bonthatók a feladatok és így sokkal könnyebben teljesíthetők is. Idővel pedig észre fogjuk venni, hogy azok a változtatások, amelyeknek pozitív hatását érezzük, visznek majd előre a céljaink felé. Mitől jó egy újévi fogadalom? A leggyakoribb fogadalmak közé tartozik az életmódváltás,

Olvass tovább »

Legtöbbször lefestett emberek – Aphrodité

A cím nem egészen helytálló, hiszen a sokakat megihlető személyeket bemutató sorozatunkban a mai cikk egy ókori istennőről, Aphroditéről szól. Számtalan művészeti alkotás témáját adja a szépség és a szerelem istennője, egészen az ókortól napjainkig. A szerelem érzése semmihez nem fogható Az, hogy sokan éreztek késztetést Aphrodité ábrázolására, nem csoda, hiszen a szerelem az egyik legintenzívebb emberi érzelem, amely ha viszonzásra talál, egészen olyan eufóriát okoz, mint a drog. Ez nem csak egy jó hasonlat, hanem kutatásokkal bizonyított tény. Amikor valaki szívét nagyon összetörik, ugyanolyan testi és lelki tüneteket produkálhat, mint egy kábítószeres az elvonón. A New York-i Állami Egyetem MRI-vel vizsgálta a szerelmi bánatban szenvedők agyműködését, mely bizonyította ezt az elméletet. Amikor szerelmesek vagyunk, egy PEA nevű vegyület okozza ezt a semmihez nem hasonlítható érzést, s ez a vegyület rendkívül nagy hasonlóságot mutat az amfetaminnal. Aki szerelmi mámorban van, az nem éhes, nem álmos, pulzusa megnövekszik, izzad a tenyere, átalakul az értékrendje és folyamatosan a fellegekben jár. Aphrodité egy merényletnek köszönheti létezését A legismertebb szerelemistennő, Aphrodité volt, akit a Római Birodalom nagy vallási szintézise után Vénuszként is szoktak nevezni. Születésének nem akármilyen előzménye az volt, hogy Gaianak, a Földanyának elege lett abból, hogy Uranosz, az ég istene

Olvass tovább »