Élményfestés – New York

Egy város, amelynek a nevét mindannyian ismerjük hatalmas és sokszínű. Biztosan fel tudunk sorolni néhányat a híres és népszerű turisták számára is elérhető célpontok közül, amelyek mindenki számára egyértelműen New Yorkot jelentik. Ezek az épületek, hidak, szobrok vagy parkok annyira jellegzetesek, hogy egy fotón vagy akár egy festményen is felismerhetővé teszik a keleti part legnyüzsgőbb metropolisát.

New York rövid története

Az európai telepesek érkezése előtt a mai New York körüli mocsaras területeket indiánok lakták. 1524-ben Giovanni de Verrazzano volt az első európai, aki kikötött azon a részen, ahol napjainkban a város van. Őt Henry Hudson követte 1609-ben. Hudson expedíciója után egy holland kereskedelmi állomás jött létre Manhattan déli csücskén, Új-Amszterdam néven. Ugyanebben az évben történt, hogy Peter Minuit egész Manhattant és a mai Staten Islandet megvette az ott lakóktól néhány árucikkért.

1664-ben az angol flotta harc nélkül elfoglalta a várost, amely ezután angol kézen is maradt jó ideig. A várost ekkor keresztelték át New Yorkra, az angliai York hercegének, Jakabnak a tiszteletére. Miután 1685-ben ez a herceg II. Jakab néven az angol trónra került, New York királyi birtok lett. Az amerikai függetlenségi háborúban a Brooklynban vívott csatában a város nagy része leégett és egészen 1783-ig brit megszállás alá került. Ezután George Washington visszatért a városba, és az utolsó brit csapatok kivonultak az Államok területéről.

A Wall Streeten található Federal Hallban zajlott George Washington elnöki beiktatása. New York 1790-ig nem csak egy nagyváros, hanem az USA fővárosa is volt. A 19. század folyamán egyre több új lakó érkezett és a város lakosságának összetétele jelentősen átalakult. New York állam törvényhozása 1811-ben elfogadta a város bővítésének tervét, melynek alapján a 14. utcától a sziget északi részén négyzetrácsos szerkezetű utcahálózatot alakítottak ki.

Ebben az időszakban az európai bevándorlók száma jelentős növekedésnek indult, ekkor lett New York a kontinensre érkezők első megállója. 1886 után pedig már a Szabadság-szobor fogadta ezeket az új életet kezdő embereket.

A 20. század első felében a város világviszonylatban is fontos ipari, kereskedelmi és távközlési központtá fejlődött. Az első metrótársaság 1904-ben jött létre, az 1930-as években pedig felépült számos, a város képét napjainkban is meghatározó, és a megépülésük idején a világ legmagasabb épületei közé tartozó felhőkarcoló.
Az 1980-as években a Wall Street újjászületésével New York ismét a világ egyik pénzügyi központjává vált. Az 1990-es években a bűnözési statisztikák nagy mértékben javultak, és a városból elköltözők száma is csökkent, sőt most már nemcsak külföldről, de belföldről is sok itt letelepedni szándékozó érkezett.

A Nagy Alma

A Nagy Alma hosszú évek óta New York City beceneve, de még mindig csak kevesen tudják, hogy miért.

Egyes feltételezések szerint a Big Apple elnevezést először Edward S. Martin író használta, amikor leírt egy metaforát az 1909-ben kiadott, ’A vándor New Yorkban’ című könyvében. A metafora lényege az volt, hogy ez egy olyan hely, ahol mindenki megtalálja a boldogulását.

1924-ből is származik egy eredet történet, és ez tűnik a leghihetőbbnek az összes közül. A New York Morning sportújságírója, egy bizonyos John J. Fitzgerald, aki a rendszeresen megrendezett lóversenyekről írott cikkeivel vált széles körben ismertté és népszerűvé, ’Around the Big Apple’ néven indított új rovatot a lapban. Fitzgerald később elmondta, hogy a fogathajtóktól és a zsokéktól hallotta először a Nagy Alma kifejezést, amellyel a new york-i versenyeken megnyerhető díjakra utaltak. Egy másik verzió szerint a New Orleans-i lovászfiúk emlegették így a New York-i versenypályákat, méghozzá azért, mert azok alma formájúak voltak.

Azt talán kevesebben tudják, hogy New York állam északi része valóban nagyon híres az almatermesztéséről. Olyannyira, hogy New York állam ezzel az ország második legnagyobb almatermesztő térsége – Washington állam után.

New York és a képzőművészet

A New York-i Modern Művészeti Múzeum (angolul Museum of Modern Art) egyike a világ legjelentősebb kortárs gyűjteménnyel rendelkező művészeti múzeumainak. Az épületegyüttes Manhattan centrumában, az Ötödik sugárút és a Hatodik sugárút között, az 53. és 54. utcában található.

Egyes adatok szerint ez a múzeum rendelkezik a világ egyik leggazdagabb európai és amerikai modern művészeti gyűjteményével. Ennek nagyságát 200 000 műalkotás, ezen kívül még hozzávetőlegesen 22 000 film mutatja. A kiállítási anyaghoz kapcsolódó jelentős művészeket és műalkotásaikat meg sem próbáljuk teljes egészében felsorolni.

A gyűjtemény anyaga az impresszionizmustól az expresszionista festészeten át a kubizmus, a szürrealizmus, az absztrakt művészet, a pop-art és az akciófestészet irányzatait fedi le.

A kiállított műalkotások alkotói között csak a legjelentősebbeket felsorolva, Edgar Degas, Édouard Manet a francia impresszionisták közül. Paul Cézanne, Vincent van Gogh, Paul Gauguin, valamint Ernst Ludwig Kirchner és Oskar Kokoschka az expresszionisták közül. Megtekinthetők Pablo Picasso, Henri Matisse, Marc Chagall, Salvador Dalí, René Magritte és Gustav Klimt képei, valamint az akciófestészet képviselőjeként Jackson Pollocks alkotásai.

Élményfestés a KreatívLiget Stúdióban

Ha már jártál New Yorkban, akkor azért, ha pedig nem jártál, akkor azért ajánljuk Neked szeretettel a londoni témájú élményfestés foglalkozásainkat. Csodálatos képeket készíthetsz instruktoraink útmutatója alapján és végül egy olyan élménnyel is gazdagodhatsz, amelyre sokáig emlékezni fogsz, főleg, ha gyakran ránézel az elkészült festményre.

Keresd a New Yorkkal kapcsolatos képeket az Események menüpontban, nézd meg az időpontokat és válaszd ki a Neked megfelelőt akár már ma! Szeretettel várunk a KreatívLiget Élményfestő Stúdióba egy 3 órás kreatív időtöltésre.