Több olyan festészettel kapcsolatos téma van, amely folyamatosan foglalkoztat bennünket, mert érdekes és sokszínű. Ezért is szeretjük olvasóink és követőink elé tárni ezeket. Ilyen témakör a magyar festőkről indított sorozatunk is. Eddigi bejegyzéseink során Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József és Ferenczy Károly munkásságáról írtunk részletesebben. Ebben a bejegyzésben egy olyan festőről lesz szó, akiről a művészként használt neve alapján elsőre senki nem gondolna magyar származásra. Victor Vasarely életműve a mai témánk. Ő volt az a képzőművész, akit az utókor már úgy emleget,

1862. február 8-án Bécsben született Ferenczy Károly festőművész, a nagybányai művésztelep és festőiskola egyik alapítója, a 19. század végi és a 20. század eleji magyar festészet kiemelkedő képviselője. Viszonylag későn az elvégzett jogi, majd mezőgazdasági tanulmányok után, távoli, idősebb távoli nőrokona, Fialka Olga festőnő hatására kezdett komolyabban foglalkozni a festészettel. A hölgyet végül 1885 novemberében feleségül vette, és később három gyermekük született, akik felnőtt korukban mindannyian művészi pályát választottak. Valér szintén festőművész, Béni szobrász, Noémi pedig gobelinművész lett.   A festői pálya kezdetei 1884-ben

Jellegzetes festményei közül biztosan Te is fel tudsz idézni párat. A fejét támasztó Babits portré, az ibolyacsokrot szorongató nénike vagy a kalitkát tartó hölgy olyan alkotások, amelyeket mindenki megjegyez, aki akár egyszer is látta őket. Fontos alkotóelemei a 19. század végén és a 20. század elején a magyarországi poszt-impresszionista és szecessziós irányzatoknak. Rippl-Rónai életrajz Sváb származású, római katolikus vallású, első generációs értelmiségi apa és horvát ősökkel is rendelkező anya fiaként született Kaposváron, Rippl József néven. Családnevét apját és két testvérét egy évvel később követve

Ha száz embert megkérdeznének, hogy melyik a világ leghíresebb festménye, valószínűleg a többségük egyből rávágná a választ, hogy a Mona Lisa. Teljesen jogosan egyébként, mert Leonardo da Vinci portréja a sejtelmes mosolyú hölgyről, a köré épülő legendákkal egy olyan jelenséget alkotnak, amelyet nagyon sokan ismernek. Ma már nehéz elképzelni, de ez nem mindig volt így. Bár az igazi műértők mindig nagy becsben tartották ezt a festményt, a nagyközönség évszázadokon át alig ismerte. Az 1860-as években kezdték el a művészettörténészek a reneszánsz festészet kiemelt alkotásai

Virágokat festeni és rajzolni egészen hamar „megtanulunk”. Kisgyermekként az egyik első olyan motívum, amelyet szerepeltetni tudunk a saját műveinken. A népi művészeti ágaknál is sokféle módon előfordulnak a virágok, legyen az akár díszítőfestés egy tárgyon, egy hímzés a ruházaton vagy valamilyen lakástextilen. A virágok sokfélesége a természetben lenyűgöző. A betöltött szerepükön kívül mint látvány és mint ihletadó „alapanyag” a legszebb festményekhez egyaránt fontosak. Minden kornak és stílusnak megvoltak a maga virágcsendéletei vagy más olyan alkotásai, amelyeken valamilyen formában megjelennek a virágok. Ezek közül a