Mai cikkünkben egy hosszú életű, termékeny, varázslatos világot ábrázoló festőt mutatunk be, aki oly’ sok művésztársához hasonlóan Párizsban lelt otthonra. Az orosz-zsidó származású Marc Chagall, vagy orosz nevén Moise Zaharovics Sagalov olyan művész, akit nem igazán lehet besorolni egyik művészeti irányzat követői közé sem, mégis a modern festészet egyik legkiemelkedőbb alakja, a párizsi iskola tagja. Vizuális metaforái példa nélküliek a modern művészetben, a múlt század egyik legnépszerűbb újítója.   Szegény gyermekkora később művészete gazdag táptalaja lett 1887-ben született Vityebszkben, Fehéroroszországban, egy kilenc gyerekes haszid

Ebben a cikkben egy tengerentúli festőt, az amerikai Edward Hoppert (1882-1967) mutatjuk be. Hopper alkotásaira a noir, mint festészeti stílus jellemző, a realizmus mellett. Ábrázolásmódjának egyik jellegzetessége a fények és árnyékok erős használata. Lényegében ezek adják Hopper képeinek igazi atmoszféráját, a művész ezáltal is igyekezett megragadni az ember tudatalattijában megbúvó apróságokat.   Edward Hopper békés gyermekkora Holland származású szülők biztos anyagi körülmények közé született gyermeke volt. Nővérével, Marionnal együtt a New Yorkhoz tartozó Nyackban nevelkedtek egy dombtetőn álló, kényelmes viktoriánus házban, kilátással a Hudson-folyóra.

1606. július 15-én született Rembrandt Harmenszoon van Rijn, a Holland Aranykor leghíresebb festőművésze. A művész több ezer alkotása révén nem csak a hatalma csúcsán álló Hollandia, hanem egész Európa művészetében is maradandót alkotott. Az a fajta ember volt, aki mert új irányba elmenni, miközben a régiek tudását is elismerte és alkalmazta.  Rembrandt – ötvözve elődei technikáját – saját stílust teremtett, és hatással volt egy egész festő nemzedékre.   Rembrandt gyermekkora és korai évei Leydenben született, apja egy városi molnár volt, édesanyja pedig egy pék

1832. január 23-án született Párizsban. Apja, Auguste Manet jogtanácsos volt az akkori Igazságügyi Minisztériumban, anyja szintén gazdag francia polgári családból származott, így anyagi gondjaik egyáltalán nem voltak. Apja határozottan ellenezte fia művészet iránti érdeklődését, ám Manet már tinédzser kora óta titokban tanult festeni. A középiskola elvégzése után a család tengerésztiszti pályára szánta, a szükséges főiskolára viszont nem vették fel. A második sikertelen felvételi után végül az apja is elfogadta, hogy Manet festőnek tanuljon. A festészeti pályán rengeteg elutasításban volt része egészen 1870-ig, amikor is